A magyar állam támogatásával Hargitafürdőn épülő pálos kolostort a tervek szerint év végéig már lakhatóvá is tudják tenni.
Az épületet vendégek fogadására és az elcsendesedés helyeként szeretnék használni, de a kialakításából adódóan nem csak kolostorként tekintenek majd az épületre.
A Boldog Özséb által alapított pálos rend 2013-ban érkezett Magyarországról Székelyföldre. Papi hivatásuk szolgálati helyeként a csíkszeredai Szent Kereszt Plébánia a hargitafürdői plébániát és templomot ajánlotta fel. Ennek továbbgondolása az a terv, amely szerint az idei év végéig felépül a templom szomszédságában egy kolostor is.
A Székelyhon portálnak nyilatkozó Bátor Botond pálos szerzetes a munkálatok részleteiről elmondta: „Darvas-Kozma József esperes ötlete volt a kolostor felépítése. Az elmúlt években papok és világi emberek is érkeztek úgy hozzánk, hogy szeretnének velünk lenni, részt venni a szerzetesi programjainkban, vagy csak elcsendesedni a világ zaja elől. Így az igények is egy új épület létrejöttét fogalmazták meg. 2020 májusában indult el az építkezés a telekrendezés után. Az öt vendégszoba mellett a belső kialakítás is kifejezetten az elcsendesedést segíti majd, a legfelső szinten, középen lesz a kápolna. Alatta kap helyet a könyvtár, az alsó szinten pedig mosókonyha, étkező, garázs, kazánház és fásszín is lesz. A kivitelezési szerződés december elejéig szól, az ütemterv szerint ezt tartani is tudja a kivitelező. A teljes egészében a magyar állam támogatásából felépülő kolostorra megközelítőleg 450–500 millió forintot irányoztak elő. A közelben levő Szent István-ház szintén a rend birtokába került, ahol ugyancsak átalakítási munkálatok zajlanak”.
Az épület alapterülete 170 négyzetméter, de viszonylag magas, toronyszerű létesítmény lesz. Felülről a templom és a plébániaépület felől lesz a főbejárat. A teljes használható területe 660 négyzetméter. Az épület toronyszerű tervezésében az is szempont volt, hogy megfelelő helyiségek legyenek, és hogy minél kevesebb földterületet foglaljon el, hogy utána a fákat és a zöldövezetet vissza lehessen telepíteni. A hegyoldal laza szerkezete miatt nehézkes volt az alapozás, kétszáz darab betonoszlopot kellett lefúrni a talajba, ami jelentősen megnövelte a kiadásokat.
