Nem döntött rekordot Magyarországon az infláció növekedése, amely a baloldali kormányzás alatt magasabb szinteken is járt. Az Orbán-kormány ráadásul több területen is védi a lakosságot az árak emelkedésétől. Erre 2010 előtt nem akadt példa – írta a Magyar Nemzet.
Idén februárban negyvenéves csúcsot döntött az infláció éves emelkedésének mértéke az Amerikai Egyesült Államokban. A washingtoni munkaügyi minisztérium közölte: éves összevetésben 1982 januárja óta a legnagyobb ütemben, 7,9 százalékkal nőttek a fogyasztói árak februárban a januári 7,5 százalék után. „Most nem sokat tehetek. Oroszország a felelős” – ezt válaszolta Joe Biden (79 éves) amerikai elnök arra a kérdésre, hogy miként kezelik majd a döntéshozók az energiaárak elszabadulását.
Az infláció emelkedése mögött valóban jelentős részben az energiaárak alakulása áll, de ez már az Ukrajnában dúló háború előtt gondot okozott nemzetközi színtéren. Energiaválság tört ki a járvány és az abból fakadó gazdasági krízis következményeként, egyes európai országokban sokszorosára emelkedtek a lakosság és a vállalkozások költségei. A magyar kormány ennek tompítására több intézkedést is hozott. A magát baloldalinak nevező pártok ezzel szemben arról beszélnek, hogy az Orbán-kabinet nem tesz semmit a „rekordmagas infláció” megakadályozásáért.
Érdemes hangsúlyozni, hogy Magyarországon nem döntött rekordokat a fogyasztói árak növekedése, amelynek értéke februárban 8,3 százalékos drágulást mutatott az előző év azonos időszakához képest. (Ez például Romániában 8,6 %-os volt.)
A baloldaliak kormányzása alatt az infláció átlaga meghaladta az öt százalékot (ez a mérték az Orbán-kabinet időszaka alatt 2,9 százalék), de 2007 márciusában, amikor sem háború, sem válság nem volt, a magyar pénzromlás mértéke kilenc százalék felett is volt. Az infláció ellen mégsem tettek semmit. A szocialista-szabaddemokrata kormányzást (2002–10) eladósodás, magas infláció és gazdasági stagnálás jellemezte már akkor is, mielőtt a 2008-as gazdasági válság beköszönt volna – közölte Varga Mihály pénzügyminiszter. És azt még nem is említette, hogy a Horn-kormány alatt (1994–98) az index emelkedése egy bizonyos időszakban a 28 százalékot is meghaladta. A pénzügyminiszter arra viszont emlékeztetett, hogy 2010 óta a nettó reálbérek 67 százalékkal emelkedtek, míg 2002 és 2010 közötti baloldali kormányzás alatt mindössze 13 százalékkal.
Az Orbán-kormány az infláció ellen, a fogyasztók védelmében húzta meg a benzin és a gázolaj emelkedését gátló árplafont, mérsékelte a jövedéki adót, csökkentette és maximálta egyes alapvető élelmiszerek árát, míg a hitelesek érdekében kamatstopot vezetett be. A növekvő energiaárak ellen pedig a rezsicsökkentés védi a lakosságot és a mikrovállalkozásokat.
A februári magyarországi éves infláció az Európai Unió középmezőnyébe tartozik. Az eddig publikált uniós adatok alapján Magyarországnál magasabb februári adatot mértek Litvániában, Észtországban, Belgiumban, Lettországban, Romániában, Bulgáriában. Emellett, az előrejelzések szerint, Lengyelországban és Csehországban is magasabb lehet a februári infláció.
Nem is kétséges, hogy az áremelkedések az egész világon gondot okoznak, ez nem magyar „specialitás”. A háború tovább rontja a kilátásokat. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank vezetője arra figyelmeztetett, hogy az Ukrajna elleni orosz támadásnak hatása lesz a gazdasági aktvitásra és az inflációra a magasabb energia- és nyersanyagárak miatt. Londoni elemzők arról beszélnek, hogy inflációs sokkot okozna Európában az orosz gáz- és olajszállítások leállítása. Az Orbán-kormány többször megerősítette, hogy nem támogat olyan lépéseket, amely veszélyeztetné a magyarországi energiaellátást. A brutális áremelkedések mellett ugyanis az is a tétje a háborúnak és a szankcióknak, hogy lesz-e mivel fűteniük vagy vizet melegíteniük az embereknek.
