Mától, június 12-étől kell az uniós tagországoknak teljes egészében megfelelniük az EU migrációs paktumából adódó kötelezettségeiknek. Politikai döntést ez már nem igényel, hiszen többségi döntéshozatallal a tagállamok 2024-ben rábólintottak a tervre. Az Orbán-kormány és más országok is ellenezték, de vétójoggal nem élhettek, a megdolgozott-vásárolt uniós többség elfogadta azt, noha indulatokat vált ki a kontinens őshonos népei körében. Földrészünk már így is tele van több tíz millió (zömmel illegálisan érkezett) migránssal, a jövevények alkotta szegregátumokkal és no-go zónákkal.
A paktum állítólag egyszerűsíti a menekülteljárásokat, felgyorsítja a döntéshozatalt és elvben a kitoloncolásokat is. Ehhez ugyanakkor hozzá kell tenni, hogy az évi 700 ezer európai kiutasításnak jelenleg mindössze 20-30 százalékát tudják végrehajtani, azaz az elutasított kérelmezők 70-80 százaléka továbbra is az unió területén marad, a hatóságok egyszerűen képtelenek kitoloncolni őket. A paktum megerősítené továbbá a tagállamok közötti szolidaritást: ha valamely tagállamra – például a földközi-tengeri Olaszországra – túl nagy nyomás helyeződik, a többiek szerepet vállalnak a tehermentesítésében.
Ugyanakkor a probléma nem ott kezdődik, hogy miként osszák el a bevándorlókat, hanem ott, hogyan tartsák őket távol egy olyan korban, amikor milliók munkahelyét veheti el a közeljövőben például a mesterséges intelligencia (MI/AI). Fő hátránya a paktumnak, hogy elfogadtatja: az Európai Unió továbbra is bevándorlási terület. Ezzel fokozza az EU belső problémáit, nehezíti a migránsok integrációját egy kihívásokkal teli világgazdasági környezetben, teret adva egyfelől a migránsbűnözésnek, illetve a migránsokkal szembeni ellenérzéseknek. Elrettentő példák sokaságát lehetne felhozni, de ezek nagy részét a balliberális nyugati média elmaszatolni igyekezett az elmúlt években
Az EU jelenleg évi mintegy 4,2 millió külső, unión kívüli bevándorlót fogad be. Az illegális határátlépők száma eközben évi százezres nagyságrendben alakult az elmúlt években az unióban. Magyarország az EU külső, Szerbiával és Ukrjanával közös határán az uniót is védelmezi a migrációs nyomással szemben, miközben napi egymillió eurót (jelen árfolyamon számítva 356 millió forintot) kénytelen fizetni, mert nem felel meg az Európai Bizottság elvárásainak.
Nem csak Magyaroraszágon látják mindezt negatívan. A holland bevándorlási szolgálat illetékesei szerint a paktum egyáltalán nem eredményez kevesebb migránst. A visegrádi országok is ellenkezésüket fejezték ki a paktummal kapcsolatban. Az Európai Parlamentben a Fideszt is magába foglaló Patrióták Európáért frakció szembehelyezkedése a legjelentősebb, mások mellett a jövő évi franciaországi elnökválasztáson esélyes Nemzeti Tömörülést is ideértve. De a legnépszerűbb német párt, az ellenzéki Alternatíva Németországnak (AfD) is élesen bevándorlásellenes, ahogyan például az Ausztriában legtámogatottabb politikai erő, az Osztrák Szabadságpárt (FPÖ) is.
A migrációs paktummal az illegálisan érkező migráns legálissá lesz – ez cáfolja Magyar Péter újdonsült kormányfő szavait, aki szerint Magyarországra nem érkezik majd illegális bevándorló. Májusban, Ursula von der Leyen európai bizottsági elnökkel az oldalán Magyar már feltűnően pozitívan nyilatkozott a paktumról, ecsetelve az előnyeit, noha nyíltan akkor még nem vallott színt.
„Azt állítják, hogy ők megállítják az illegális migrációt. Amit nem tesznek hozzá, az az, amit Magyar Péter is elhallgat. Azt, hogy a legális bevándorlásra viszont nagyon is alapoznak. A részletesebb európai parlamenti vitákon egy-egy felszólaló nyíltan el is mondja, hogy erre gazdasági és demográfiai okokból van szükség” – közölte Orbán Balázs, az előző kormányfő politikai igazgatója. Szerinte az új kormányfő nem véletlenül nem jelentette ki, hogy elutasítja a migrációs paktumot. „Az illegális bevándorlás szóban történő elutasítása önmagában nem jelent védelmet. Ha ugyanis más országokban legalizálnak migránsokat, és azokat legális úton szétterítik, akkor a következményeket tekintve ugyanott vagyunk. Visszafordíthatatlanul” – húzta alá.
A paktum rendelkezései közt szerepel, hogy Magyarország vagy befogadja a szolidaritási alapban előírt számú menekültet, vagy hétmillió forintot fizet minden be nem fogadott migráns után. A brüsszeli klikk Magyarország beleszólása nélkül bármely évben tetszőlegesen növelheti a befogadandó migránsok számát vagy a kötelezően befizetendő összeg mértékét. Válsághelyzetben (például egy nem várt nagyobb migrációs hullám esetén) a Bizottság kötelezheti Magyarországot, hogy az előírt migránskvótánál jóval nagyobb számú menekültet fogadjon be. Amennyiben nem sikerül 12 héten belül elbírálni a határnál várakozó migránsok menedékkérelmét, úgy a menekültek szabadon beléphetnek és mozoghatnak az ország területén. A kiskorú és egészségügyi problémákkal (ideértve a mentális betegségekkel) küzdő migránsokat az állam köteles beengedni Magyarország területére a menedékkérelmük elbírálásának ideje alatt is. Magyarország köteles továbbá a magyar állampolgárok életszínvonalához hasonló körülményeket biztosítani a befogadott menekülteknek (!). És köteles a befogadott menekültek szállásáról, étkezéséről, ruháztatásáról és egyéb pénzbeli juttatásairól más tagállammal megegyező szinten gondoskodni. Egyedül az Európai Bizottság dönthet arról, mely harmadik országok minősülnek biztonságosnak, tehát visszatoloncolásra alkalmasnak. Magyarország még akkor sem utasíthat ki egy nem biztonságos országból érkező menedékkérőt, ha a személyt a hatóságok az ország biztonságára és közrendjére veszélyesnek minősítik.
Emlékeztetőül:
* Az EU lakosságának jelenleg mintegy 15 százaléka migrációs hátterű. (Bár ez maszatoló hivatalos statisztika, vennek becslések, amelyek szerint a valós arány duplája ennek.)
* Az EU évi mintegy 700 ezer menedékkérőt regisztrál.
* Brüsszelben a népesség mintegy 60 százaléka, Párizsban csaknem a fele, míg Amszterdamban tíz főből négy külföldön született. Mindhárom világvárosban, illetve környékükön migránsgettók, no-go övezetek jöttek létre, ahová a rendőrség is vonakodik bemenni, hogy rendet tegyen. Budapesten a külföldön születettek aránya mintegy hat százalék, bár a belső kerületekben a lakosság egynegyedét is elérheti.
Horváth József titkosszolgálati szakértő írja: „2015-ben úgy indult meg az illegális migránsok rohama Európa felé, hogy igazából senki sem értette, hogy miért pont abban a pillanatban kerekedtek fel milliók. Főként férfiak, közülük is leginkább a fiatalok, életerősek, katonakorúak, sokan harci tapasztalatokkal, speciális ismeretekkel. Zárt sorokban meneteltek. Kezükben olyan útleírások, amelyek szerint Európa tárt karokkal várja őket. Lakás, sportkocsi, szőke nők – ezt a délibábos képet festették le nekik. Mellé jogvédő szervezetek, civilnek hazudott mozgalmak telefonszámai, címei arra az esetre, ha valaki akadályozni merészelné őket. Jórészt Soros Györgyhöz (a képen) köthető szervezetek neveivel találkozhattunk. Nyugat-Európa ájult bénultsággal figyelte a fenyegetést. Mi meg tudjuk csinálni, mondta német gőggel a kancellár. Hát ezt jól megcsinálták! A keserű, sőt tragikus következményeit naponta látjuk. Illetve már azt sem, mert a nyugati média csak erősen megszűrve, relativizálva közvetíti az ilyen híreket.
A szakértő szerint az vár ránk, ami Nyugaton már általános: terrorizmus, agresszív szervezett bűnözés, nők és gyerekek elleni erőszak, a szociális ellátórendszer lassú eróziója. „Soros György pedig elégedetten hátradől, terve kipipálva. Bevégeztetett.”
Ez utóbbi utalás arra vonatkozik, hogy a „magyar zsidó amerikai” tőzsdespekuláns Soros gyakorlatilag a szabadkőműves politikiai kalandor, a hírhedt Richard N. Coudenhove-Kalergi gróf (képünkön) tervének megvalósításán dolgozik évtizedek óta, összeharácsolt pénzének jó részét is belefektetve, ami valójában Európa halálát vetíti előre. A semmirekellő fantaszta, Coudenhove-Kalergi volt az, aki elsőként hirdette meg a kevert népességű Európa gondolatát nyilvános programként az 1925-ben megjelent Gyakorlati idealizmus című kötetében. Eszerint Európa egyetlen államba szervezve, népeit sötét bőrű ázsiai és afrikai keveredéssel összeolvasztva, nem maradhat tovább fehér bőrű népek otthona, ekként véve elejét annak, hogy itt még egyszer nemzetállamok jöhessenek létre. Európa mai vezetői szemlátomást a Kalergi által felvázolt terv szerint próbálják átrendezni a kontinens etnikai összetételét és az Európai Egyesült Államokat létrehozni, figyelmen kívül hagyva jóformán minden gazdasági, kulturális, pénzügyi és civilizatórikus fejlettségbeli különbséget.
