Hawaii (USA) történetének legsúlyosabb természeti katasztrófája történt a múlt héten. Hogyan következhetett be egy ilyen mértékű katasztrófa, hol voltak a jelzőrendszerek, miért maradt el a hatékony megelőzés?
Az amerikai szigetállam második legnagyobb szigetén, Mauin az eddig ismert adatok szerint mintegy százan vesztették életüket, ezer hektár terület égett le, 2200 épület semmisült meg vagy rongálódott meg a lángokban, mintegy ötezer helyi lakost kellett ideiglenes szállásokon elhelyezni, és becslések szerint a térség helyreállítása 5,5 milliárd dolláros költségbe fog kerülni.
A megdöbbentő tűzvész képeit látva sokan kérdezték azonnal: hogyan következhetett be egy ilyen mértékű katasztrófa, hol voltak a jelzőrendszerek, miért maradt el a hatékony megelőzés? Nézzük sorra több hírforrásból merítve a csapás beazonosítható okait:
– A tűzvész előtti napokban a területen az elmúlt 15 évben akut módon, rendszeresen jelentkező aszály a megszokottnál is szárazabb körülményeket eredményezett, a hatóságok már akkor jelezték, hogy jelentős területen „abnormális” mértékű a növényzet kiszáradása.
– Természettudósok korábban figyelmeztettek már, hogy Hawaii szigetein elburjánzott a nem őshonos tarnövényzet, amelyek az idegen klímaviszonyok miatt a helyi növényzetnél hamarabb kiszáradnak.
– A szigeten hőségriadó volt érvényben a magas hőmérséklet és az alacsony páratartalom miatt.
– A szikrát több tényező okozhatta: a múlt kedd éjszakai szélviharban magasfeszültségű vezetékek szakadtak le a száraz aljnövényzetbe, hol azonnal felcsaptak a lángok, de a tűz keletkezhetett egyszerűen a felforrósodott száraz aljnövényzetben is, ehhez elegendő egy eldobott égő cigarettacsikk vagy vastagabb üvegdarab.
– A lángok rekordgyorsaságú terjedését a hurrikán erősségű, 100 kilométer/órás sebességű szélvihar eredményezte a sziget déli részén, ahol kedden elhaladt a Dora nevű hurrikán. (A forró nyári hőmérséklet miatt a tengerek vízfelszíni hőmérséklete az átlagosnál jóval magasabb, ez a tényező erősíti a hurrikánok kialakulását.)
– Vélhetően nem volt megfelelő a terület tűzvédelmi rendszere: a hasonló erdőtüzek által veszélyeztetett régiókban kontrollált tüzekkel, tarlóirtásokkal szektorokra választják szét a területet, hogy a tűzgócokat gyorsabban tudják a tűzoltók lokalizálni, majd eloltani – ez Hawaiin elmaradhatott.
– A szigeten sok ház fából épült, ezekbe a szerkezetekbe azonnal belekaptak a lángok, és a tűzvész városi terjedését eredményezték.
– Nem működtek a riasztószirénák, illetve a hatóságok késve küldtek a lakosság számára mobiltelefonos figyelmeztető üzeneteket, az adótornyok egy része már nem üzemelt.
– A katasztrófavédelmi erők későn érkeztek a lakosok mentésére – hangzik fel ez a vád is, de szakértők szerint a fenti tényezők miatt a tűz olyan gyorsan és olyan nagy területen terjedt, hogy a legfelszereltebb mentőalakulatok sem lettek volna képesek megelőzni ezt a kivédhetetlen tragédiát, pláne hogy az érintett körzet közúti megközelítése lehetetlenné vált a menekülők miatt.
A teljesen leégett Lahaina kisvárosban csak az egykori épületek egy részét sikerült mindmáig átvizsgálni, a megtalált halottaknak csak töredékét azonosították és több száz embert még keresnek. Az áldozatok száma várhatóan tovább növekszik.
