A magyarság létszámának drámai csökkenése miatt a nemzetpolitika feladata a következő időszakban az lesz, hogy segítse a magyarnak maradást és a magyarrá válást a Kárpát-medencében – jelentette ki az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke, Németh Zsolt a Rákóczi Szabadegyetem külhoni magyarságról és nemzetpolitikáról tartott panelbeszélgetésén Sátoraljaújhelyen.
A kormányzó Fidesz – Magyar Polgári Szövetség egyik alapítója hangsúlyozta: fontos a támogatáspolitika megtartása mellett egy „ágazaton átívelő” gondolkodás arról, hogyan lehet a magyarság irányába sugallni, hogy aki magyar, az magyar akarjon maradni, illetve ezt egy nem magyar számára is vonzóvá tenni.
Eléggé drámai mértékben fogyunk a Kárpát-medencében, ezért kulcsfontosságú, hogy többféle módon lássuk, hol tartunk. Olyan időszak előtt állunk, amikor a magyarság létszáma itt a Kárpát-medencében úgy fog alakulni, hogy a mi életünkben belátható módon a külhoni magyarsággal együtt 8,5-9 millióan leszünk – fogalmazott Német Zsolt. Ha nem lenne folyamatos magyar bevándorlás a határon túli területekről, akkor a poszttrianoni Magyarország lakossága kilencmillió alatt lenne, ha pedig marad ez a tendencia, akkor 2050-re akár hétmillióra is lecsökkenhet a lakosság létszáma.
Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára megerősítette: a demográfiai mutatók a határon túli területek mellett Magyarországon sem „szépek”, ha nem lett volna a kilencvenes években tapasztalt beáramlás az országba, biztos, hogy kilencmillió alatt lenne most a lakosságszám. Az elmúlt évek családtámogatási és nemzetpolitikai intézkedései nélkül még rosszabb lenne a helyzet, de alapvetően a társadalom gondolkodását kell megváltoztatni ahhoz, hogy több gyermek szülessen.
Németh Zsolt rendkívül lehangolónak nevezte a határon túlról érkezett népszámlálási adatokat és demográfiai mutatókat, megjegyezve, hogy Erdélyben például harminc év alatt 1,6 millióról egymillióra csökkent a magyarság számaránya, ami negyvenszázalékos fogyás. Felvidék még viszonylag jobban áll, ott a visszaesés „csak” húszszázalékos, Kárpátalján „nem tudjuk, mi történik”, de a negyven százalékos apadás „ott is meglesz”, a Délvidéken pedig a kilencvenes évekbeli délszláv háborúk tizedelték meg az ottani magyarságot – összegzett. (A „tizedelést” úgy kell érteni, hogy létszámuk megfeleződött.)
A mai Magyarország lakossága alig 9,5 millió fő, de ebben benne vannak a nemzeti kisebbségek tagjai is, akik a lakosság 6,5%-át teszik ki hivatalosan, de a szociológusok szerint a lélekszámuk elérheti az egymilliót is, mivel a cigányoknak csak egy rész vallja magát romának. Ugyanakkor saját döntésük folytán nem tartozik a törvényben elismert nemzetiségek közé a zsidóság, számukról különféle becslések vannak.
A népmozgalmi folyamatok tekintetében igencsak aggasztó tény az is, hogy Magyarország mai lakosságának 21% időskorú, azaz túl van a 65. életévén.
