A címet Bacsó Péter 1969-ben készült filmjéből, amely tíz évig „dobozban volt”, A tanúból kölcsönöztük, Pelikán József gátőr egyik örökbecsű kiszólásaként, amikor azt olvastuk, hogy a szerda esti Magyar Közlönyben megjelent Sulyok Tamás magyar köztársasági elnök határozata, ami Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter javaslatára és ellenjegyzésével nagyköveti rangot adományoz Jászai Gellértnek.
Az 1974-ben Vácon született Jászai Gellért Zoltán egy „vezetésszervező, üzletember”, aki a 100 leggazdagabb magyar 2023-ban megjelent listáján 90 milliárd forintos vagyonával Magyarország 16. leggazdagabbjaként tartották számon. A Befolyás-barométer 2023-as top 50-es listáján a 18. helyen szerepelt. A fickó 2019-ben lett a 4iG techcég főtulajdonosa, ami aztán hamarosan az nemzeti együttműködés rendszere (NER) nevű kormányzati háttérhatalom kedvence lett. (Az ellenzék szerint a NER valójában a Nemzeti Együttbűnözés Rendszere.)
Kiderült, hogy a nagykövetté avanzsált Jászai épp csak nemrég tért haza családjával és Orbán Sáráékkal (aki Orbán Viktor miniszterelnök középső lánya) egy magángépen a dél-ázsiai üdülőparadicsomból, a Maldív-szigetekről. A cégvezér pár hónapja még Orbán Viktorral és Szijjártó Péterrel együtt utazott az Amerikai Egyesült Államokba, ahol Elon Muskkal is találkozott Donald Trump mar-a-lagói birtokán. Ezután a Musk tulajdonában lévő SpaceX üzleti és kormányzati kapcsolatokért felelős alelnökével, Tim Hughes-zal tárgyalt űregyüttműködésről a washingtoni magyar nagykövet, Takács Szabolcs társaságában.
A sajtó szerint Jászai kezdetben a Mészáros-birodalom egyik működtetője volt, a 2000-es években tűnt fel a magyarországi ingatlanpiacon. Két társával megalapította az SCD Groupot, amivel a balatoni turisztika teljes újraformálását tűzte ki célul, és egyik pillanatról a másikra hatalmas pénzekért vásárolt a magyar államtól és önkormányzatoktól területeket, hogy szállodákat fejlesszen. 18 magyar cég és több száz munkavállaló tartozott a holding alá és mindkét politikai oldalon voltak kapcsolatai. A balatoni projekt sikerei végül a 2008-as gazdasági válságig tartottak, ekkor cége összeomlott, őt magát pedig Simicska Lajos ellehetetlenítette.
Ezután 2015-ben sikerült visszatérnie, amikor a háttérhatalmi rendszerváltás (Simicska emlékezetes pálfordulása, az ún. G-nap) után Orbán Viktor nagy erőkkel kezdte építeni új pénzügyi központját Mészáros Lőrinc körül. Jászai a Konzum Befektetési és Vagyonkezelő Nyrt. elnökeként tért vissza Mészárosék mellett, azonban pár évvel a nagy visszatérés utána NER-közeli körökben már arról lehetett hallani, hogy Jászai viszonya megromlott a Mészáros-birodalommal, Orbán pedig többek között ezért is dönthetett úgy, hogy a 4iG nevű informatikai céget Jászaira bízza.
A Jászai tulajdonában lévő 4iG 2021-ben vált kisebb piaci szereplőből a magyar távközlési piac egyre meghatározóbb szereplőjévé, amikor Orbán Viktor személyesen segítette elő egy üzletüket. Innentől kezdve a cég rövid időn belül hatalmas méretű portfóliót duzzasztott magának: a távközlésen és informatikán túl már a védelmi iparágban és az űriparban is tevékenykedik – ezt a sokat szidott Soros-média tárta fel.
2022 elején arról szóltak a sajtóhírek, hogy a 4iG Nyrt. százszázalékos tulajdonába került a DIGI Távközlési Szolgáltató Kft., és három leányvállalata, miután lezajlott a 2021 márciusában bejelentett tranzakció pénzügyi zárása. A tranzakció értéke 625 millió euró, amely az elmúlt évek egyik legnagyobb magyarországi vállalatfelvásárlása. „Az adónkból vették meg a DIGI-t Orbán második oligarchájának!” – ilyen és ehhez hasonló címekkel tudósítottak az akvizícióról a lapok.
A 4iG közleménye szerint Jászai Gellért mostani „nagyköveti” megbízatása „a magyar gazdasági érdekek nemzetközi érvényesítésére, további befektetési lehetőségek felkutatására és a nemzetközi üzleti kapcsolatok fejlesztésére szól”.
