„Mindenki az átlagbérekről beszél. De felteszi valaki a kérdést, hogy egy adott országban hányan dolgoznak ténylegesen napi 8 órában?” – tette fel a nagy kérdést Sebestyén Géza, a Mathias Corvinus Collegium Gazdaságpolitikai Műhelyének vezetője.
Egy európai uniós térkép brutális különbséget mutat – hívta fel a figyelmet a jeles közgazdász. Emlékeztetett, hogy „Magyarországon a teljes népesség közel fele teljes állásban dolgozik, miközben olyan országokban, mint Olaszország vagy Hollandia, ez a mutató a lakosság negyedét sem éri el. Ugyanaz a kontinens, teljesen eltérő valóság”.
„Az átlagbér csak akkor vethető össze országok között, ha a teljes állásban dolgozók aránya közel azonos. Ha sokan részmunkaidőben vannak, az átlagbér nem a tipikus dolgozó anyagi helyzetét írja le, hiszen az átlagbért a teljes állásúakra számítjuk” – tette hozzá. Az Eurostat is kimondja, hogy az országok közti jövedelmi különbségek jelentős része nem a bérszintből, hanem a munkaidő-szerkezetből fakad – mondta ki Sebestyén.
„Magyarországon a részmunkaidős arány mindössze 4,2 százalék, miközben Hollandiában 38,6 százalék. Ez azt jelenti, hogy nálunk a dolgozók döntő többsége teljes állásban van, így jó eséllyel közel átlagbért kap, szemben minden harmadik hollanddal, aki a részmunkaidő után részfizetést visz csak haza” – fejtette ki, majd hozzátette: bár Hollandiában a foglalkoztatási ráta magas, 83,5 százalék, de ennek nagy része részmunkaidő. Az OECD szerint a nők közel 60 százaléka ilyen formában dolgozik.
Olaszországban még a foglalkoztatási ráta is alacsonyabb, 67,1 százalék. Vagyis ott kevesebben dolgoznak, mint nálunk, és még a részmunkaidősek aránya is több. „Ha pedig egy országban sok a részmunkaidős, akkor ott sokan nem kapnak átlagbért. Magyarországon viszont a többség teljes állásban van, így az átlagbér sokkal inkább valós dolgozói jövedelmet tükröz”. Sebestyén Géza végül kijelentette, hogy mindezek alapján ideje újragondolni az átlagbérek mítoszát.
Magyarországon jelenleg havit bruttó 2100 euró leg az átlagbér, míg Romániában 1800 euró körül mozog. Az uniós statisztikai hivatal kimutatása szerint a magyarországiak többet keresnek, mint Horvátország, Málta, Portugália, Lettország, Szlovákia, Románia, Görögország vagy Bulgária munkavállalói.
