Gigi D’Agostino olasz lemezlovas (úgymond DJ) és lemezproducer, világhírű előadó legismertebb slágere az 1999-ben született L’amour toujours (magyarul Mindörökké szerelem) egy ideje Németországban nagy galibát okozott és okoz. Persze nem az Ola Onabulé brit–nigériai énekes által énekelt változatával. Hanem mert eredeti szövegének átírásával német fiatalok bevándorlásellenes himnuszt fabrikáltak belőle. Refrénjét a következőképpen költötték át: „Deutschland den Deutschen, Ausländer raus!”, magyarul „Németország a németeké, külföldiek, kifelé!”
A „hivatalosan” kőkeményen bevándorláspárti Németországban hatalmas botrány, sűrű szörnyülködés és nácizás lett a dologból. A kormánypárti lapok megírták azt, amit hasonló esetekben arrafele szabad és kell. Vagyis hogy olyan tűrhetetlen jelenségről van szó, amely ellen a leghatározottabban fel kell lépni. Mert az ilyesmi szegény bevándorló embertársaink súlyos megsértése, diszkriminálása, egyenesen maga a megtestesült fasizmus! A fellépés pedig nem maradt, illetve marad el. A rendőrség és a többi erre hivatott szerv, de az oktatási intézmények vezetőinek a részéről sem.
Sietek leszögezni: nem tartom helyesnek, ha a németországi fiatalok különböző alkalmakkor azt éneklik az országukban egyre nagyobb számban megjelenő bevándoroltaknak, hogy „Németország a németeké, külföldiek, kifelé!” Az ezzel kapcsolatos ottani fejleményekre a következők miatt hívtam fel a figyelmet.
„Afară, afară cu ungurii din ţară” (magyarul: „Ki a magyarokkal az országból”) – ezt a rigmust (amely úgy hangzik, mintha a hajdani Securitate diverziókeltésre kiképzett specialistái találták volna ki) Romániában hosszú évek óta skandálják, illetve mutatják fel pannókon nagy nézettségű, a televízióadók által is közvetített sportmérkőzéseken és különböző más rendezvényeken. Ugyancsak Romániában éppenséggel az sem számít ritkaságnak, hogy bősz honfiak magyarellenes demonstrációkat szerveznek, amelyeken egyebek mellett a következő jelszavakat is üvöltözik: România românilor (Románok Romániája), illetve Ardealul este România (Erdély Románia). Hogyan szokás ilyesmikre reagálni Romániában? A sajtó sértegetést, diszkriminációt emleget, lenácizza, lefasisztázza a résztvevőket, az „illetékes szervek” pedig fellépnek ellenük? Még véletlenül se! Általában az egyetlen „következmény” néhány jobb érzésű sportújságíró ejnyebejnyézése. A mindenkori hatalom következetesen úgy tesz, mintha mi sem történt volna, cinkos hallgatásba burkolózik. Jobb esetben. Mert tapasztaltunk már ennél cifrábbat is…
2019. áprilisában a Bákó megyei Dărmăneşti (Dormánfalva) város önkormányzata önkényesen román parcellát alakított ki egy olyan, az erdélyi Hargita és a moldvai Bákó megye határán található katonatemetőben, amelyet addig csíkszentmártoniak gondoztak. 2020. június 6-án („hősök napján”) román megemlékezők erőszakkal benyomultak a szóban forgó temetőbe, részt venni az ott kialakított román parcella és emlékmű román ortodox felszentelésén. Az ezt élőlánccal megakadályozni igyekvő székelyeket ütlegelni próbálták, közben egyebek között ezt kiabálták: „Kifele a magyarokkal az országból!” Miután mindezek miatt az Erdélyi Magyar Néppárt, a Magyar Polgári Párt és a Mikó Imre Jogvédő Szolgálat is feljelentést tett, a Moineşti városi ügyészség kivizsgálta az ügyet és elrendelte a nyomozás beszüntetését. Részletek az indoklásból: „Ebben az esetben a becsmérlő szavakat korlátozott számú személynek címezték, azoknak, akik megtagadták, hogy beengedjék a temetőbe az erre engedéllyel rendelkező személyeket. Úgy értékeljük, hogy az olyanféle magyarellenesnek vélt jelszavak skandálásával, mint amilyen a „kifelé a magyarokkal az országból”, nem teljesülnek a büntetőtörvénykönyv 369. cikkelyében támasztott feltételek. (…) Ezek a jelszavak nem olyan jellegűek, hogy gyűlöletre vagy diszkriminációra uszítsanak, hiszen az uszításnak a személyek egy csoportjára kell vonatkoznia (például fogyatékosok egy csoportjára, homoszexuálisokra stb.) és nem egy etnikumra, tehát ezek a megnyilvánulások legfeljebb kihágásnak minősülnek.” (Ilyen összefüggésben az már csak hab a tortán, hogy az ügyészségi rendeletben egy sor hamis megállapítás is helyet kapott.)
Felmerül a kérdés: milyen következtetések vonhatók le abból, ahogyan Németországban a „Németország a németeké, külföldiek, kifelé!” szlogent hangoztatókkal eljárnak, illetve ahogyan Romániában a „Románok Romániája”, valamint a „Kifelé a magyarokkal az országból” jelszavakat üvöltözőket kezelik? Terjedelmi okok miatt erről talán egy másik alkalommal…
Boros Ernő
