Szeptember 6-án és 7-én 36. alkalommal rendezik meg a Petőfi-emlékünnepet a Nagybánya melletti Koltón. Az idei rendezvény fő eseménye Jókai Mór szobrának a leleplezése lesz.
A Kárpát-medence egyik leghíresebb nemzeti, irodalmi és történelmi zarándokhelye a mai romániai Máramaros megyében, az egykori történelmi Szatmár vármegyében található Koltó, ahol több mint három és fél évtizeddel ezelőtt rendezték meg az első emlékünnepséget Petőfi Sándor tiszteletére, ami immár hagyományossá vált.
A Lápos-menti Koltó (románul Coltău) Koltó első írásos említése 1405-ből való, előbb Kővár uradalmához tartozott, a 16. században Drágffy-birtok, majd egy századdal később Teleki-birtok lett. Nevezetes kastélya Mária Terézia uralkodásának idején épült. 1845-ben az akkor 25 éves Teleki Sándor, a későbbi szabadságharcos ezredes, író vette át a koltói birtok vezetését. 1846–1847-ben a „vad gróf” vendégeként három alkalommal is megfordult a településen a kor egyre híresebbé váló híres költőzsenije, Petőfi Sándor. Ezek közül a látogatások közül a legemlékezetesebb az 1847. szeptember 9. és október 19. közötti időszak, amikor az ifjú poéta hitvesével, Szendrey Júliával ott töltötte a mézesheteket, miközben 28 új verssel gazdagította a magyar lír kincset A költemények zöme a híres somfa alatti kőasztalon íródott. A kastélyban ma a Teleki–Petőfi-múzeum működik.
Mint ismert, a 2025-ös évet Jókai Mór emlékévvé nyilvánította a magyar Országgyűlés. A nagy író születésének bicentenáriuma alkalmából pár nap múlva szobrot avatnak Petőfi eszme- és harcostársának Koltón. Szeptember 6-án és 7-én a Teleki-kastély és a kastélykert ad otthont az ünnepi programoknak: fotókiállítás, istentisztelet, szoboravatás, koszorúzás, valamint egy gazdag emlékműsor színművészek, énekesek, kórusok és néptánccsoportok közreműködésével.
Az egykor színmagyar Koltó község (amely Koltóból és Katalinból áll) lakossága a legutóbbi népszámlálás szerint 3106 fő, akik közül már csak 40%-nyian vallották magukat magyarnak, a többiek cigányok és románok.
