A kettős honfoglalás-elmélet kidolgozójának, az erdélyi származású László Gyulának a hagyatékát árverezi el az Arte aukciós iroda február 27-én Budapesten. Az élő árverés helyszíne az V. kerületi, Ferenczy István utcai galéria, de online is be lehet kapcsolódni.
László Gyula Széchenyi-díjas régész-történész, képzőművész, egyetemi tanár a dél-erdélyi Kőhalomban született 1910. március 14-én, és egy szülőföldjére irányuló előadó-körúton hunyt el hirtelen Nagyváradon, 1998. június 17-én. Elemi iskoláit Kőhalomban és Kolozsváron végezte, de már Budapesten érettségizett 1928-ban, ahol előbb a Magyar Képzőművészeti Főiskolán végzett 1933-ban. Tanárai közt olyan neves művészek voltak, mint Rudnay Gyula, Réti István, Csók István, Glatz Oszkár, Lyka Károly. 1935-ben bölcsészdoktori oklevelet szerzett, miközben Művészettörténetet, néprajzot, földrajzot és régészetet is hallgatott. Végül inkább régész-történészként vált közismertté, a kettős honfoglalás-elmélete révén is. De képzőművészként is jelentős a hagyatéka, ami nemcsak a saját műveit, hanem pályatársak alkotásait is magában foglalja, köztük számos védett műtárggyal.
A két világháború között Londonban, Rómában, Párizsban és Firenzében is járt művészeti tanulmányúton, és 1938-ban egy ösztöndíj keretében fél évig Görögországban tanulmányozta a görög és a bizánci művészeteket. A magyarországi műtárgypiacon eddig leginkább a rajzai forogtak, hiszen kitűnően rajzolt. A harmincas években megfordult több művésztelepen, kiterjedt baráti kör vette körül, főleg erdélyi művészek. Korán kezdte az alkotást és hosszú ideig művelte, úgyhogy több művészgenerációval cserélt műtárgyakat, és sok elismert művésztől birtokolt ritkaságszámba menő korai munkákat. Szerepel az árverésen Ferenczy Bénitől tollrajz 55 ezer forintért, Barcsay Jenőtől tusrajz 60 ezer forintért és Czimra Gyulától egy tusrajz 30 ezer forintért.
De benne van a most aukcióra kerülő anyagban Szabó Vladimir képe 1922-ből, Benczédi Sándor korai agyagszobra 90 ezer forinton, Szervátiusz Jenő 1934-es fafaragása 220 ezer forintos kikiáltási áron. Nagy Albertnek a hatvanas években festett kakasos festménye 90 ezer forintról indul, de becsértéke a másfél millió forintot is elérheti.
László Gyula Kuporgó című kőszobra 140 ezer forintért várja a liciteket, az 1937-ben feleségének nászajándékba festett szárnyasoltára (címképünkön) pedig igazi különlegesség és 170 ezer forinton kezd.
