A Székely Figyelő Alapítvány a román vizsgán sikertelenül teljesítő diákokat arra kéri, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához forduljanak, ugyanis az alapítvány vezetője szerint egyértelműen diszkriminatív helyzet az, hogy a magyar diákoknak kettővel több vizsgát kell tenniük az érettségi oklevél megszerzéséért. A román vizsga pedig egyben a legnagyobb akadály is.
Az óvások elbírálása ugyan még folyik, de az borítékolható, hogy idén is sokkal rosszabb lesz a sikeresen vizsgázók aránya a magyar iskolák végzősei között, mint az országos átlag, ennek pedig gyakorlatilag egy oka van, a „román vizsga”.
„Ehhez a vizsgához a hatóságok körömszakadtáig ragaszkodnak, azzal a teljesen hamis érveléssel, hogy az állam nyelvét mindenki kell ismerje. Ez az érvelés azonban hamis: egyrészt az a vizsga nem a nyelvismeretről szól, hanem román nyelvű vizsga, amin a román irodalomra vonatkozó ismereteket mérik. Nincs is valós szándék arra, hogy megtanítsák őket a román nyelvre, távolról sem úgy tanítják a magyar gyermekeknek a román nyelvet, mint az angolt vagy franciát” – mutatott rá Árus Zsolt, a jogvédelemmel foglalkozó Székely Figyelő Alapítvány vezetője.
Szerinte továbbra is az a diszkriminatív helyzet áll fenn, hogy a magyar végzősök kettővel több vizsgát kell letegyenek ahhoz, hogy megkapják ugyanazt az érettségi diplomát, amit a román fiatalok jóval kisebb erőfeszítéssel tudnak megszerezni. Mivel érettségi oklevél nélkül egyetemre menni nem lehet, szerinte ebből a helyzetből az is következik, hogy a román állam nem biztosít egyenlő feltételeket az egyetemre való bejutásra a román és magyar fiataloknak, annak ellenére, hogy „Románia még 1995-ben ratifikálta a Kisebbségi Keretegyezményt, benne a 12. cikkely 3. bekezdését, amelyben kötelezettséget vállalt az esélyegyenlőség biztosítására az oktatás minden szintjén. A nemzetközi egyezmények betartását pedig az alkotmány is előírja.” Ez persze nem jelent sokat, hiszen a mindenkori bukaresti kormány az egyik legnotóriusabb törvény- és kötelezettségszegő.
A szaktárca okolható Árus szerint. „Ha az oktatási minisztérium nem tenne magasról az alkotmányra és erre a nemzetközi egyezményre, akkor úgy kellene megszervezze az érettségit, hogy minden egyes vizsgázó ugyanannyi és ugyanolyan típusú vizsga letétele után kapja meg a diplomát, vagyis román nyelv és irodalom meg magyar nyelv és irodalom vizsga helyett anyanyelv és irodalom vizsgát kellene szervezzen. De mint láthatjuk, ezt nem teszi, s ezért továbbra is súlyosan diszkriminálja a magyar vizsgázókat, s köztük kiemelten a székelyföldieket, akik kis túlzással román szót csak az iskolában hallanak, román órán” – vélekedett. Hozzátette: nem lenne lehetetlen a tisztességes hozzáállás, hiszen például Szerbiában nem az államnyelvből, hanem anyanyelvből érettségiznek a magyar fiatalok. Ezen az állapoton változtatni kell – szögezi le a jogvédelemmel foglalkozó Székely Figyelő Alapítvány vezetője.
A változtatást már évekkel ezelőtt megkísérelték, amikor több, román vizsgán elbukó fiatalt segítettek abban, hogy az Emberi Jogok Európai Bíróságához (EJEB) forduljanak, de Strasbourg ítélete szerint semmi hiba nincs a romániai érettségi körül. Az akkori döntés indoklásából levonva a következtetéseket most újabb panaszokkal bombáznák az EJEB-et, a korábbihoz képest új jogi megközelítéssel. Ehhez most olyan fiatalok jelentkezését várják, akik a többi tárgyból sikeresen vizsgáztak, de a sikertelen román vizsga miatt nem lehet érettségi diplomájuk. A keresetet ugyanis csak ők indíthatják, mint olyanok, akiket személyesen érint a diszkrimináció. A Székely Figyelő Alapítvány ehhez minden segítséget megad számukra.
A cél az lenne, hogy az EJEB mondja ki, hogy sérül a magyar fiatalok oktatáshoz való joga, amikor a plusz vizsga miatt nem szerezhetik meg az érettségi oklevelet, és így nem mehetnek egyetemre. „Arra hiába várunk, hogy a román parlament jobb belátásra tér, és módosítja az oktatási törvényt. Így marad az az út, amiről nem mondunk le: más panaszosokkal, más érveléssel, de újból el kell vinni az ügyet az Emberi Jogok Európai Bíróságára. Éppen ezért ismételten azzal a kéréssel fordulunk azokhoz a fiatalokhoz, akik a román vizsga miatt nem kaptak érettségi diplomát, és akik hajlandók tenni azért, hogy bár a következő nemzedékek ne szenvedjék el ezt a diszkriminációt, hogy keressenek meg minket (szekler.monitor@sic.hu vagy Szekler Monitor a Facebookon, Messengeren), mi pedig biztosítjuk nekik a jogi és anyagi támogatást ahhoz, hogy panaszt tegyenek a Bíróságon az őket ért diszkrimináció miatt” – szögezte le Árus Zsolt.
Azt már ő maga sem tette hozzá – igaz, az újságírók sem kérdezték erről –, hogy 35 évnyi bukaresti magyar „közképviselet és érdekvédelem” (magyarán: RMDSZ-politika) alatt egyszer sem merült fel komolyan az a törekvés, hogy a román nyelv- és irodalomvizsgát bármilyen más idegen nyelv- és irodalomvizsgával egyenrangúvá tegyék, és egyben opcionálissá. Hogy a román nemzetállam ne használja ezt a diszciplínát a más nemzetiségűek kirekesztésére, diszkriminálására, sőt asszimilációjára. A romániai magyar fiatalok egy jelentős hányada például azért jár román tannyelvű iskolákba, mert úgymond majd úgyis románul kell vizsgáznia vagy továbbtanulnia. Ezt a kényszerpályát akkor sem volt képes az RMDSZ megszüntetni, amikor különféle pártok és kormányok szekerét tolta Bukarestben…
