A Magyarország és Románia által Temesváron megkötött alapszerződés szolgáltatja továbbra is a két ország együttműködésének politikai és jogi pilléreit – hangoztatta a bukaresti külügyminisztérium a dokumentum aláírásának 30. évfordulója alkalmából szerdán kiadott közleményében.
A már hónapokkal ezelőtt megbuktatott, ezért csak ügyvezető Bolojan-kormány Oana-Silvia Țoiu nevű minisztere vezette tárca közleménye kiemelte, hogy Románia és Magyarország akkori vezetői három évtizede abban a városban állapodtak meg a két ország kölcsönös tiszteletre, együttműködésre, partnerségre alapozott jószomszédi viszonyának szorosabbra fűzéséről, ahonnan az 1989-es romániai forradalom indult.
A kommüniké azt állította: Magyarország és Románia megértésről, együttműködésről és jószomszédságról szóló, 1996. szeptember 16-án megkötött szerződése alapozta meg a 2002-ben aláírt kétoldalú stratégiai partnerséget, amely megszilárdította az európai értékek melletti közös elkötelezettségen és pragmatizmuson alapuló, a két ország polgárainak javát szolgáló közös projekteket eredményező kapcsolatokat.
A bukaresti külügy az alapszerződés egyik fontos eredményének tartja, hogy a nemzeti kisebbségekhez tartozó személyek jogainak védelme mindkét fél számára kiemelt prioritás, amely a Magyarországon élő román, illetve a Romániában élő magyar közösségek etnikai, nyelvi, vallási és kulturális identitásának megőrzését és érvényesítését szolgálja.
A román külügyminisztérium kifejezte meggyőződését, hogy Románia és Magyarország kapcsolata továbbra is átlátható és konstruktív módon fejlődik majd, a két állam közös érdekeivel és értékeivel, az európai, illetve euroatlanti szövetségesi kötelezettségekkel összhangban. Bukarest szerint az évforduló jó alkalom a román–magyar párbeszéd megerősítésére, kiemeli a két ország lakosainak, közösségeinek intézményeinek kapcsolatait etnikumtól függetlenül szolgáló közös projektek jelentőségét.
„A jószomszédi viszony nem csupán egy diplomáciai dokumentumban rögzített kötelezettségvállalás, hanem folyamatos törekvés, amely a bizalomra, a kommunikációra, az átláthatóságra és arra a képességre épül, hogy a különbségeket az együttműködés forrásává alakítsuk. Harminc évvel ezelőtt Temesváron jelentős lépés történt egy közösen épített jövő irányába (…) Ma kötelességünk továbbvinni annak a pillanatnak a szellemiségét, és erősíteni a tiszteleten, bizalmon és együttműködésen alapuló kapcsolatot” – zárul a bukaresti külügyminisztérium évfordulós közleménye.
Magyar részről egyébként a Horn Gyula vezette MSZP-SZDSZ-kormány írta alá a romániai magyarok számára semmi jót nem hozó szerződést. Az akkor még másfél milliós magyar nemzetrész máig diszkriminált az élet számos területén, az önrendelkezése (autonómiája) nem biztosított, ezen a téren az elmúlt három évtized magyar kormányai sem tudtak tenni semmit a román nemzetállam ellen, ráadásul mára a közösség létszáma egymillió alá apadt, asszimilációjuk feltartóztathatatlannak tűnő ütemben halad.
