Egyre inkább elpártolnak az európaiak a hagyományos politikai intézményektől, különösen a pártoktól és a választási rendszerbe vetett hittől. Egy friss nemzetközi felmérés szerint a demokrácia támogatottsága történelmi mélypontra süllyedt. A megkérdezettek többsége inkább egy erős vezető kezébe adná a hatalmat, mintsem a szavazók közös döntésére bízná azt.
Egy európai felmérés szerint a demokrácia iránti elkötelezettség jelentősen csökkent a kontinens legnagyobb államaiban. A European Movement kutatása alapján mindössze a válaszadók 36 százaléka számít a demokrácia következetes támogatójának – vagyis azok közé tartozik, akik nagyra értékelik a választás szabadságát és a hatalmi ágak szétválasztását. A többség – 64 százalék – ezzel szemben nem tartja különösebben fontosnak a demokratikus elveket, sőt: adott esetben inkább támogatná egy erőskezű vezető uralmát.
A demokrácia támogatottsága Svédországban a legmagasabb – ott a lakosság 52 százaléka vallotta magát egyértelműen a demokratikus rendszer hívének. Franciaországban és Romániában ezzel szemben csak a megkérdezettek 30 százaléka nyilatkozott így, míg Spanyolországban csupán minden negyedik ember.
Németországban az emberek többsége az úgynevezett „inkonzisztens támogatók” csoportjába esett, vagyis azok közé, akik ugyan nem utasítják el teljesen a rendszert, de nem is tartják különösebben értékesnek.
A European Movement főtitkára, Petros Fassoulas úgy fogalmazott: „A demokrácia következetes támogatottságának alacsony százaléka aggasztó. Ez azonban nem azt jelenti, hogy polgártársaink antidemokratikusak lennének. Csalódottak, elidegenedettek és kiábrándultak – pontosan ez az, ami termékeny talajt ad az autoritarizmusnak.”
A demokratikus rendszerekbe vetett bizalom csökkenését más kutatások is alátámasztják. A Körber Alapítvány két évvel ezelőtti felmérése szerint már 2023 nyarán is úgy nyilatkozott a németek többsége, hogy kevéssé vagy egyáltalán nem bízik a német demokráciában.
A pártokba vetett bizalom különösen drasztikus mértékben csökkent: míg 2020-ban még 29 százalék nyilatkozott pozitívan, addig három évvel később már csak 9 százalék.
Wiedermann Béla / Magyar Nemzet
