„Isten áldja Lengyelországot! Találkozzunk újra a lengyel–magyar határon!” Így köszöntötte a lengyel függetlenség napját november 11-én a közösségi médiában Toroczkai László, a Mi Hazánk Mozgalom nevű ellenzéki magyar parlamenti párt elnöke, az üzenethez pedig egy 1939-ben készült fotót is csatolt.
Az ügy pikantériáját az adja, hogy a mai Lengyelország és a mai Magyarország ország között ott vannak az 1920. június 4-én, a versailles-i Nagy-Trianon kastélyban aláírt békediktátum által elcsatolt egykori történelmi magyar részek, a mostani Szlovákia és Ukrajna területén. Vagyis egy lengyel–magyar közös határ egyet jelentene Trianon revíziójával.
Toroczkai megjegyzésén az ukrán külügy szóvivője, Oleg Nyikolenko akadt ki: „Toroczkai László magyar országgyűlési képviselő felhívása az államhatárok felülvizsgálatára elfogadhatatlan. Felszólítjuk Magyarország kormányát, hogy ítélje el az ilyen felelőtlen kijelentéseket, amelyek aláássák a kétoldalú kapcsolatokat, és nem felelnek meg a jószomszédi viszony szellemének.”
A Mi Hazánk elnöke a Blikk megkeresésére visszakérdezett: „Miért nem akkor szólalt meg az ukrán kormány, amikor Munkácson levették a Turul-szobrot?”
Az eset amúgy nagy teret kapott a román sajtóban is, kivétel nélkül szélsőnacionalista, magyarellenes kirohanások és szitkok kíséretében.
Alább a budapesti lapban megjelent Toroczkai-kisinterjú olvasható:
– Sokan felháborodtak a lengyel függetlenség napjához gratuláló tweetjén, amihez egy 1939-es fotót is csatolt, egymással kezet fogó lengyel és magyar határőrökkel. Vagyis Kárpátalja Magyarországhoz csatolására utalt. Félreértették volna?
– Kárpátalja 1939-es visszafoglalására utaltam. Látom a pillanatnyi reálpolitikát, látom az erővel, erőszakkal meghúzott határokat, azok most is ott vannak, de ahhoz senkinek semmi köze, hogy mi van a szívünkben. Magyarországot talpra kell állítani, és ahhoz először lélekben kell megerősödnünk.
– Mit szól az ukrán külügyminisztérium felháborodásához?
– Örülök, hogy végre szóra bírtam az ukrán kormányt és a budapesti nagykövetségüket, de jobban örültem volna, ha akkor szólaltak volna meg, amikor az elmúlt tíz évben folyamatosan üldözték a kárpátaljai magyarságot. Csak néhány ilyen eset: letépték a magyar zászlót a beregszászi városházáról, törvénnyel nyomják el a magyar nyelvet, üldözik a magyar szervezeteket és azok vezetőit, ledöntötték a munkácsi Turul-szobrot. De választ vártam a most megszólaló Ukrajna nagykövetségétől akkor is, amikor az 1991-es kárpátaljai törvényes népszavazásról kérdeztem őket, amikor a terület lakosságának túlnyomó többsége döntött az autonómiáról, de ezt a kijevi kormányok a mai napig – alkotmányellenesen – figyelmen kívül hagyják.
– A magyar kormány nem jelezte, hogy örülnének, ha visszavonná a bejegyzést?
– Egyelőre nem, de ha kapnék ilyet, akkor se törölném a bejegyzésemet.
