A magyar felirat miatt Nagybánya polgármestere hadat üzent a többnyelvűségnek, román trikolórral takarta le a kürtőskalács feliratot. Az RMDSZ-es alpolgármester leszedette a zászlókat, amire a botrányhősként ismert, korrupcióért elítélt polgármester megvonta tőle az összes feladatkört.
A nagybányai Gesztenyefesztivál idén szeptember 23. és 25. között, vagyis ezen a hétvégén zajlik. Cătălin Cherecheș polgármester – aki már minden román pártot megjárt az évek során, legutóbb egy Máramarosért Koalíció nevű obskurus érdekszövetség jelöltjeként lett a város elöljárója a szavazatok alig 25%-val, s akit megvesztegetésért öt év börtönbüntetésre ítélt a bíróság, de ez mindmáig nem jogerős – a helyszínen tartott terepszemlét, és egy kürtőskalácsot áruló bódénál „ledöbbent”. Mert ki volt írva magyarul is a termék neve. Cherecheș (akinek felmenői valamikor Kerekesek lehettek) kiadta a parancsot: takarják el egy román nemzeti lobogóval a feliratot.
Pap Zsolt István RMDSZ-es polgármester péntek reggel elrendelte a csütörtökön elhelyezett zászlók eltávolítását. A polgármester nem hagyta annyiba. Fontosnak tartotta kinyilatkozni ország-világ előtt, hogy Nagybánya neve Baia Mare, akkor is, ha udvariasságból elfogadják, hogy itt-ott megjelenjen a történelmi magyar elnevezés is. „Egy olyan városban, amelynek a neve Baia Mare, ha én elmegyek kenyeret venni, akkor ott, ahová én vásárolni megyek, azt írja: Pâine, és nem azt, hogy Kenyér. Ha nem akarják megváltoztatni a Kenyér feliratot, akkor tegyék mellé a román zászlót! Akkor értem, hogy én, a román is bemehetek oda. De ha magyarul írja, akkor azt jelenti, hogy nem nekem, a románnak szól. A románnak, akiről egyesek úgy gondolják, hogy papagájként kell szótárakban megnéznie, mit is jelent az, amit mások magyarul odaírnak” – mondta hozzá méltó zavaros okfejtéssel „Baia Mare román város román polgármestere”.
Ám mivel az ő, a polgármester egyik magyar beosztottja, aki „látszólag” a város alpolgármestere, megengedte magának, hogy rátegye a kezét a román zászlóra és eltávolítsa azt, Cătălin Cherecheș kijelentette: „ettől a másodperctől visszavonom minden alpolgármesteri megbízatását”.
Az ismert dokumentumok alapján Nagybánya alapítása IV. Béla magyar király idejére, pontosabban az első tatárjárás utáni időszakra (1241) tehető. A város első csonkán ránk maradt oklevele Károly Róbert uralkodásának idejéből, 1327ből származik. Ebben a települést Zazarbánya néven említik. Később Asszonypataka néven is ismert. Valószínűleg a XV. században honosodott meg a város magyar Nagybánya, valamint német Frauenbach, illetve Neustadt elnevezése. Az 1910. évi népszámlálás adatai alapján a Szatmár vármegyei Nagybánya rendezett tanácsú szabad irályi város lakossága 12 877, ebből 9992-en magyar, 2677-en román, 175-en német, 16-an szlovák, 36-an egyéb anyanyelvűnek vallották magukat. Vallási hovatartozás szerint 4910-en görögkatolikusok, 4467-en római katolikusok, 1907-en reformátusok, 1402-en izraeliták, 144-en evangélikusok, 39-en ortodoxok és 8-an unitáriusok voltak. Az első román megszállás 1919. január 6-án történt, ekkor lett a neve Baia Mare, de 1940–44 között Nagybánya néven ismét a Magyar Királysághoz tartozott. Az 1968-os szocialista megyésítéskor lett a mai romániai Máramaros megye székhelye, mindmáig az, de a 120 ezres városban már csak húszezren vallották magukat magyarnak 2011-ben.
