Nagypénteken ismét megemlékeztek Köröstárkányban arról a 91 vértanúról, akik a magyarellenes népirtásnak lettek áldozatai 1919. április 19-én, több mint egy évvel a trianoni békediktátum aláírása előtt – közölte a Magyarok Világszövetsége sajtószolgálata.
A rendezvény főszervezője – mint a falu közepén elhelyezett emlékfal megépítése óta mindig – Gábor Ferenc, a Magyarok Világszövetsége Kárpát-medencei térségi alelnöke, az MVSZ Erdélyi Országos Tanácsának elnöke volt, aki történelmi visszatekintőjében ismertette azokat az eseményeket, amelyek az első világháború harci cselekményeinek befejezése után ehhez a szörnyű bűncselekményhez vezettek.
A Fekete-Körös völgyi falut székely gyepűőrök alapították, feltételezések szerint a 11. század elején, bár a magyar törzsek már a honfoglaláskor megszállták a Belényesi-medencét. A tárkányi magyarok „bűne” az volt, hogy 1918 őszén, 1919 tavaszán, a budapesti kormányok hazaárulása idején segítették a Székely Hadosztály honvédő harcát – mondotta Gábor Ferenc, aki egyebek mellett arra biztatta falustársait, hogy vallják magukat székelynek a most zajló népszámláláson.
Patrubány Miklós, a Magyarok Világszövetségének elnöke a magyarság egyik szent helyének nevezte Köröstárkányt, ahová zarándokolniuk kell a magyaroknak. A falunak az 1919 húsvétján bekövetkezett szörnyű vérengzésből való újjászületése Jézus Urunk újjászületésének példázata: Isten akaratából bekövetkezett csoda – mondta. Az elnök felhívta a román kormánykoalíció tagjaként ténykedő RMDSZ-t, hogy vesse latba befolyását annak érdekében, hogy a román törvényhozás nyilvánítsa Köröstárkányt mártír településsé. Köszönetet mondott Gábor Ferencnek, hogy négy kötetben – Köröstárkány, Kisnyégerfalva, Magyarremete és Gyanta – megörökítette a Fekete-Körös völgyi magyarok 1919-ben és 1944-ben megélt tragédiáját, vértanúságát.
Patrubány Miklós az egyházakat és a politikai erőket arra kérte, hogy hassanak a falu egysége megteremtésének irányába: soha ne ismétlődhessen meg az a megosztottság, amely három évvel ezelőtt a köröstárkányi népirtás 100. évfordulóján a megemlékezőket külön táborokba taszította. Ezzel arra utalt, hogy az RMDSZ – amely évtizedek óta nem volt képes a magyar többségű község élére magyar vezetőket állítani – jó ideje külön emlékezik az egykori pogromra, vagyis nem nagypénteken, amikor az megtörtént, hanem a dátum szerinti évfordulón.
Emlékbeszédet mondott még Habinyák István, az Erdélyi Magyar Néppárt Bihar megyei elnöke. Jelen volt és koszorúzott Born Gergely, az MVSZ Békés Megyei Szervezetének elnöke. Az Egyed Csaba vezette 153. Verbőczi Kálmán Cserkészcsapat tagjai versmondásukkal, őrállásukkal és a koszorúzás segítésével méltóságteljessé tették a köröstárkányi vértanúkra emlékező rendezvényt.
