Arad megye 11 közigazgatási egységében, összesen 22 település határában kerültek – vagy ezekben a napokban kerülnek – ki magyar helységnévtáblák, adta hírül a Maszol.
A megyei közgyűlés két RMDSZ-es tagjának kezdeményezésére a megyei tanács „levette a terhet” az önkormányzatok válláról, a közigazgatási törvény ugyanis a községi és városi adminisztrációra bízza ezeknek a többnyelvű feliratoknak az elkészíttetését.
A magyar tanácsosok indítványára a megyeháza költségén helyezték ki a táblákat a megyei rangú utak mentén, azokban a helységekben, amelyekben a magyarok számaránya eléri vagy meghaladja a húsz százalékot. „Egyes településeken csak fel kellett újítani ezeket a táblákat, másutt viszont a helyi önkormányzat 10 vagy 15 éves mulasztását pótoltuk most” – mondta Péró Tamás, az Arad megyei RMDSZ-szervezet ügyvezető elnöke.
A törvény értelmében ha egy községben a teljes lakosság 20 százalékát teszi ki egy nemzeti közösség (esetünkben a magyarok aránya), akkor a közigazgatásilag a községközponthoz tartozó valamennyi településen ki kell helyezni a kisebbség nyelvén a település nevét, ha azonban csak egyik helységben érik el ezt a küszöbértéket, csak abban kötelező a többnyelvű megjelenítés. Ugyanakkor a törvény nem tiltja a küszöbérték alatt sem a többnyelvűséget, de ez már a helyi döntéshozók jószándékán múlik.
Péró Tamás nem tart a magyar helységnévtáblák negatív fogadtatásától. „Ahol eddig is volt, és esetleg csak újra cseréltük, ott ez nem újdonság. Bízom benne, hogy ott sem lesz gond, ahol eddig nem volt magyar felirat, mert Arad megyére nem jellemzők ezek a helységnévtáblák elleni támadások” – mondta.
Ugyanakkor ezek ma sem számítanak fehér hollónak Erdélyben: még a tömbmagyar vidékeken is megtörténik, hogy a helybéli vagy átutazó román nacionalisták lemázolják, megrongálják a két- vagy többnyelvű táblákon az „idegen” feliratokat. Másfelől viszont az sem ritka, hogy ott sem tünteti fel a helyi önkormányzat a település ősi magyar nevét, ahol a magyar lakosság aránya – az elvándorlás, a születéscsökkenés és az asszimiláció dacára – még mindig a 20%-os küszöb fölött van. Ez az Araddal szomszédos Bihar megyében gyakori, sőt még a magyarlakta Érmelléken is előfordul, pedig itt jó három évtizede „kormányoz” az RMDSZ. (A lenti fotó a Bihardiószeg községi Jankafalván készült.)
