Krurultaj: a hun–türk nemzetek legnagyobb találkozója

Hamarosan újra benépesül a bugaci puszta. Augusztus 12–14. között rendezik meg a 2022. évi Kurultaj – Magyar törzsi gyűlést. Európa legnagyobb hagyományőrző ünnepére megépül egy hatalmas jurtafalu Bugacon, külön színpad létesül a rokon népek néptánc és népzenei bemutatói részére, a nagy előadósátorban pedig közérthető tudományos előadásokat tartanak. Idén különleges tárlatokat tekinthetnek meg a látogatók a világ legnagyobb szétszedhető jurtájában, az Atilla sátrában, de megismerkedhetnek többek között a köböre, a lovasbirkózás és a gyalogos párbajverseny izgalmas eseményeivel és átélhetik a több száz lovas és több ezer gyalogos hagyományőrző seregszemléjét.

A Magyar–Turán Közhasznú Alapítvány által életre hívott Magyar Turán Szövetség 2022-ben hetedik alkalommal rendezi meg Bugacon a kurultajt, amely Európa legnagyobb hagyományőrző rendezvénye, a közép-ázsiai, lovas-nomád kulturális örökséggel rendelkező hun és türk tudatú népek legnagyobb seregszemléje.

A kurultaj tisztelgés nemzetünk legrégebbi ősei előtt, és egyben Európa legnagyobb hagyományőrző találkozója, ahol a keleti, pusztai lovas nomád múltra visszatekintő rokon népek együtt ünnepelnek.

Érdekes látványosság a kurultajra felépülő jurtafalu, amely a sztyeppei lovas-nomád népek és kiemelten a honfoglaláskori magyarok életébe enged bepillantást. A jurták a pusztai lovasnépek minden fontosabb igényét kielégítő otthonai voltak. Az elhatárolt területen felépülő nomád táborban megjelenik a honfoglalók jurtája mellett a X. századi hadi tábor is, amely teljesen korhű életmódot mutat be. A szervezők kérése, hogy a jurtafalu lakóinak egyfajta rendtartás szerint kell a kialakított korhű hangulatot megteremteni, és e szerint élni az ünnep napjai alatt. A táborban lehetőleg X. századi vagy a népvándorlások korának megfelelő hagyományőrző ruházatot kell viselni. A nomád tábor egyik része a hun korszakot fogja megidézni.

A hagyományőrző tábor mellett épül fel – az elmúlt kurultajokon már bemutatott – a világ legnagyobb fából készült óriás jurtája, Attila sátra. A hatalmas jurtában ismét megtekinthető lesz a Hunok bejövetele című panorámakép, mely a Kárpát-medencéből irányított Hun Birodalomnak állít emléket.

A gazdag, 2020-ban a Magyar Természettudományi Múzeummal közösen létrehozott hun tárlat mellett megcsodálhatják az Ősök arcképcsarnoka elnevezésű antropológiai kiállítást, valamint a szegedi Móra Ferenc Múzeum­ból a különleges alakalomra elhozott nagyszéksósi hun aranykincs leletek egy jelentős részét. Szintén rendkívüli látványt ígér a tavaly Babarcon feltárt, kora avarkori temető különösen gazdag, lovastemetkezéseinek leletanyaga.

A temetkezés és a tárgyak jellege alapján a leletanyagot több mint valószínű, hogy a kelet-európai sztyepvidéken, a VI–VII. században élt kései hun (kutrigur, utrigur törzsszövetség) hagyatékának tartják. A jurtában a keleti hunok és a Kárpát–medencében élt hunok és késői maradványnépeinek leletei alapján készült rekonstrukciókat lehet megtekinteni (hun áldozati üst, fegyverek, lószerszámok, ékszerek) valamint eredeti hun torzított koponyákat is megcsodálhat a Bugacra ellátogató közönség.

A kiállítás egyik központi eleme egy életnagyságú, felfegyverzett hun lovas harcos alakja, amelynek a fegyverzete (lándzsa, íj, kard, tőr) és védelmi felszerelése (lamellás fém páncélzat), valamint az aranyozott lószerszámai is leletek alapján készült rekonstrukciók. A harcos arca az erdélyi Marosszentgyörgyön talált előkelő hun harcos eredeti koponyája alapján készült.

A kiállítás tablóin pedig a szakemberek által írt történeti, régészeti és embertani vonatkozásokat lehet olvasni. Az Ősök sátrai óriásjurtákban a keleti sztyeppékről a Kárpát-medencébe eljutó, majd itt letelepedett lovas-nomád népek örökségéből válogatott rekonstrukciókat és eredeti leleteket tekinthetik meg a látogatók. Az egyik óriásjurtában a Hun, avar, magyar, besenyő, kun, török műtárgyak a Magyar Nemzeti Múzeumból című, öt különböző nomád kultúrát képviselő különleges, eredeti tárgyakat is bemutató tárlat lesz megtekinthető. Mindezek mellett a kiállítási szektorban helyeznek el egy, a honfoglalás korát szimbolizáló nemezjurtát életmódkiállítással, valamint egy az íjkészítést és a visszacsapó íjak típusait és használatát bemutató kiállító jurtát.

A nagy előadósátorban közérthető tudományos előadásokon keresztül ismerkedhetnek meg az érdeklődők a magyar őstörténettel és bepillantást nyerhetnek a turáni rokon népeink történetébe is. A kurultaj előadói a magyar őstörténet-kutatás élvonalbeli szakemberei, illetve a turáni rokon népek nemzetközileg is elismert kutatói.

A küzdőtér körül egy dísztribünt és egy árnyékolókkal ellátott lelátót alakítottak ki. A küzdőtéren a világ legjobb lovasíjászai és hadi hagyományőrző csapatai tartanak bemutatókat, valamint itt zajlik a hagyományőrző seregszemle, a lovas és gyalogos hagyományőrzők nagy felvonulása, akiket elsősorban a hun, az avar és a honfoglalás korszak hadi viseletét és fegyverzetét bemutató, sokszor rekonstrukciókat viselő professzionális csapatrészek vezetik fel. Szintén a küzdőtéren tartják a nomád lovassportokat és a versenyeket is.

Először rendezik meg a Turán Lovasíjász-világkupát eredeti Kassai-rendszerben. A nagy műgonddal kiépített versenypályán kiváló lovasíjászok mérhetik össze tudásukat.

A kurultaj a kezdetek óta otthont ad a lovas nomád testvérnépeknek egymás megismeréséhez, a kulturális közös vonások felfedezéséhez és éltetéséhez. Az első világkupán a magyar házigazdákon kívül Törökország, Kirgizisztán és Kazahsztán legjobb lovasíjászai mérkőznek meg, hogy megmutassák, nemcsak egymásnak, de a teljes, nemzetközi vendégseregnek is, hogy vérükben van őseink tudása.

Külön színpad létesült a rokon népek néptánc- és népzenei bemutatói részére. A programban helyet kapott a Kárpát-medencei magyar néptánc és népzene, valamint a regös- és táltosénekek bemutatója is. Idén két világszerte ismert kazah zenekarból, a népi zenét játszó Turan együttesből és az instrumentális és vokális Art-Dala együttesből egy új irány született meg, az úgy nevezett Neo-Ethno-Folk, amelynek alapítói Abzal Arikbajev és Anara Kaszimova.

A nagy sikereket arató kazah együttes a hétvégi napokon kibővült műsorrenddel lép fel. Az együttes zenészei több mint harminc fajta népi hangszeren tudnak zenélni. Az első napon Hajdux táncház is várja a Bugacra érkezőket, majd másnap azerbajdzsáni, ujgur, török, csángóföldi, kazahsztáni, kirgizisztáni, üzbegisztáni, nogájföldi, dagesztáni dallamokat és koncerteket is hallgathatnak a kurultaj résztvevői. Idén is kirakodóvásárt rendeznek a kurultajon a Kárpát-medence mesteremberei és kézműves hagyományőrzői, ahol nemcsak vásárolni lehet, de az egyes mesterségek fortélyait is láthatják az érdeklődők.

(Forrás: Magyar Nemzet)

 

Total
3
Megosztás
Total
3
Megosztás