A 2024-es európai parlamenti választás óta a Patrióta pártcsalád erősödött az egyik legtöbbet – derült ki a 2026 január elején közölt uniós becslésből, amiben az Európai Parlament várható összetételét modellezték, ha most lenne egy választás. Ám az Orbán Viktor által életre hívott csoport még csak a harmadik erő az EU-ban.
Közel 30 százalékkal nőtt a Patrióták Európáért frakció támogatottsága a 2024-es európai parlamenti választás óta. Ha vasárnap rendeznék az EP-választásokat, akkor a csoport 106 mandátumot szerezne szemben a 2024-es 84-gyel. A Patriótákon belül a legtöbb képviselővel a francia Nemzeti Tömörülés (34), a spanyol Vox (12) és a Fidesz (10-12) rendelkezne.
A többi Brüsszel-kritikus erő is sokat erősödött a 2024-es választás óta. A Konzervatívok és Reformerek (ECR) 86 mandátumot szereznének, míg jelenleg 79 képviselőjük van. A Szuverén Európáért csoport 38 képviselői helyet szereznének, míg 2024-ben csak 25 mandátumuk volt. Összességében a Brüsszellel szemben leginkább kritikus csoport 230 képviselővel rendelkezne a 720 fős testületben. Ez még elmarad a blokkolást jelentő egyharmadtól, de már nagyon a közelében van.
Ha most lennének a választások, a legtöbb képviselővel továbbra is az egyre inkább balra húzó Európai Néppárt (EPP) rendelkezne. A korábbi 188-cal szemben most 177 helyet szereznének. Második helyre a szocdemek futnának be 123 képviselői hellyel. Harmadik helyen a Patrióták végeznének, míg az ECR lenne a negyedik. A neoliberális csoport csupán az ötödik lenne 73 mandátummal. Hatodik helyen a Baloldal végezne 54 mandátummal, míg a Zöldeknek csak 37 mandátum jutna.
Modellezték, hogy milyen többségeket lehetne alkotni, ha most lenne a választás. Biztos többsége lenne a két nagy csoport és a liberálisok összefogásának. Szintén többsége lenne egy olyan jobboldali koalíciónak, amiben az EPP is részt venne. Az utóbbira az elemzők nem sok esélyt adnak.
Érdekes, hogy a két nagy frakció és a Zöldek összefogásának nem lenne most többsége az EP-ben. Se egy balközép, se egy jobbközép összefogásnak nem lenne többsége. Mindez azt jelzi, hogy az európai politikai térkép lassú, de folyamatos átrendeződésen megy keresztül. A hagyományos nagy pártcsaládok továbbra is meghatározó szereplők, ugyanakkor támogatottságuk csökkenése és a Brüsszel-kritikus erők erősödése egyre inkább megnehezíti a stabil, kiszámítható többségek kialakítását.
A választók egy része láthatóan elégedetlen az eddigi integrációs iránnyal, nagyobb hangsúlyt helyezne a nemzeti szuverenitásra, a migráció korlátozására és a gazdaságpolitikai önállóságra.
A következő évek egyik kulcskérdése az lehet, hogy az Európai Néppárt milyen irányba mozdul el: kitart-e a hagyományos centrista szövetségek mellett, vagy – legalább eseti jelleggel – nyit a jobboldali, szuverenista pártok felé. Bár utóbbi forgatókönyv jelenleg kevéssé valószínű, a parlamenti arányok változása idővel rákényszerítheti a nagy frakciókat az eddig tabunak számító együttműködések újragondolására. Ez pedig alapvetően formálhatja át az Európai Unió döntéshozatalát a 2020-as évek második felében.
Közben Brüsszelben már jóideje Orbán Viktor eltávolítását tervezik a magyar kormányzat éléről. Kiszivárgott dokumentumok szerint Benedek Márton, az Európai Bizottság volt magyar tisztviselője 2019-ben titkos stratégiát dolgozott ki a miniszterelnök eltávolítására, egy ellenzéki koordinációs fórum létrehozásával – emlékeztetett a The European Conservative. A terv célja tartós politikai mozgalom és árnyékkormány felépítése volt, jelentős – részben Soros Györgyhöz köthető – NGO-finanszírozással. Szijjártó Péter külügyminiszter élesen bírálta a beavatkozást, hangsúlyozva: Brüsszel csak engedelmes kormányokat akar. Mario Nawfal politikai kommentátor szerint a struktúra ma is működhet, például a Tisza Párt kampányában.
(Forrás: Mandiner.hu)
