Elsőként a nagyváradi Ebihoreanul hírportál írta meg, hogy az óév utolsó napján partomlás történt a Sebes-Körös szurdokvölgyében található révi vízesés mellett. Ebből egyes erdélyi hírközlők máris szenzációs riportot fabrikáltak.
Holott csak annyi történt, hogy a Zichy-cseppkőbarlangból kifolyó pataktól – amelynek vize tíz méter magasból, kisebb vízesést alkotva ömlik a folyóba – pár méterre a magas part egy része beleomlott a Körösbe, kissé elcsúfítva a turistalátványosság környezetét.
A leomlott kőzetanyag nagy része mésztufa (travertínó), amely egy viszonylag instabil üledékes kőzet, könnyen erodálódik, a mostani eset is egy természetes folyamat következménye lehet, amihez nagymértékben hozzájárulhatott az utóbbi időszak csapadékos időjárása.
A hegymentők szerint a vízesés melletti kilátót mielőbb el kell bontani, az ahhoz vezető ösvényt pedig le kell zárni, mert életveszélyessé vált. A révi szorosban lévő változatos domborzati forma, a folyók, patakok és vízesések által formált vidék, a barlangok és turistautak természetjárók tízezreit vonzza a környékre évente. Egy ideje politikai kampánytémává vált az egykor az Erdélyi Kárpát Egyesület által a vízesés mellé felépített, az idők során lelakott és lerombolt menedékház, amelynek újjáépítésével főként az RMDSZ próbált kérkedni, de ebbe is beletört a párt bicskája.
Tavaly nyáron a világ egyik legszebb vízesésének tartott bánsági Bigér-vízesés óriási kőtömbje szakadt le a révi mésztufasziklához hasonlóan.
