Bár a Nemzet Útja (Calea Neamului) szélsőnacionalista, irredenta román szervezet vezetője úgy számolt, hogy mintegy félezer hazafi fog felvonulni Kézdivásárhelyen a románok december 1-jei nemzeti ünnepén, ehelyett mintegy kétszázan kiabáltak a céhes város főterén, akikhez nem társultak a helybéli románok. A többségi magyarság sem vette a lapot, így a szabadnapnak betudhatóan a szinte teljesen kihalt főtéren saját maguknak adtak elő műsort a felvonulók. Ebben közrejátszhatott nemcsak a szemerkélő eső, hanem a Nemere nevű fagyos kárpáti szél is.
Az ortodox egyház, a helyi karhatalmi erők és a Kovászna megyei kormányhivatal közreműködésével lezajlott kézdivásárhelyi román nemzeti ünnepen felvonuló szélsőnacionalisták magyarellenes skandálások és a Trianon éltetés közepette masíroztak végig a városon, az odabuszoztatott idegenek előtt beszédet mondó Mihai Tîrnoveanu, a Calea Neamului vezetője külön nekiesett Tőkés Lászlónak, az Erdélyi Magyar Nemzeti Tanács elnökének, aki úgymond „aberrált módon” akart keresztbe a demonstrációjuknak. Helyszíni tudósítások szerint szinte az összes román felszólaló a magyar–román békés együttélésről papolt úgy, hogy közben Románia magyar nemzetiségű polgárait, illetve választott vezetőiket szidalmazta.
A Csíkszeredába beharangozott katonai erődemonstráció is felemásra sikeredett a mai nap folyamán. A kedvezőtlen időjárási körülmények miatt elmaradt ugyanis a beígért légi parádé, bár a díszszemlét és az ünnepi felvonulást megtartották, ami alatt útlezárások voltak érvényben a városközpontban. A Székelyföld szívében lezajlott román nemzetállami melldöngetésen felszólalt Petres Sándor, az RMDSZ által kineveztetett Hargita megyei prefektus is.
Bukarest nagyszabású katonai parádét terveztek a száz éve emelt, a román hadsereg első világháborús véráldozata és katonai sikerei előtt tisztelgő diadalívnél a Román Királyság és Erdély egyesülését egyoldalúan kikiáltó 1918-as gyulafehérvári román nemzetgyűlés 104. évfordulója, Románia nemzeti ünnepe alkalmából. Végül az eső miatt a légiparádé – amelyen amerikai, kanadai, spanyol és olasz harci repülők is részt vettek volna – elmaradt. A parádén a román hadsereg, a belügyminisztérium és több NATO-tagállam díszegységeinek mintegy 1500 fegyverese vonult fel a fegyvernemére jellemző több mint 120 járművel, illetve haditechnikával. Köztük volt több olyan hadieszköz, amelyekkel korszerűsíteni próbálják az elavult román gépparkot és fegyverkészletet, iszonyú összegeket költve ezekre a többnyire amerikai gyártmányú járművekre, légvédelmi és harcászati rakétákra.
Mint ismeretes, Románia 1990-ben tette meg nemzeti ünnepévé december elsejét: 1918-ban ezen a napon rendezték meg Gyulafehérváron azt a román nemzetgyűlést, amelynek részvevői kimondták, hogy a magyarországi románok a Román Királyságon belül akarnak élni. Az első világháborúban addigi szövetségeseinek hátat fordító és rájuk támadó Románia másfél évvel később, az 1920. június 4-i trianoni békediktátum révén érte el a katonailag megszállt Erdély, a Partium és a Bánság Magyarországtól való elcsatolásának és bekebelezésének nemzetközi elismertetését.
