A legújabb monstruózus (szocialista-pszeudoliberális-opportunista) román kormánykoalíció olyan durva megszorító intézkedéseket lép életbe az új évben, ami máris tiltakozási hullámot indított el egyes társadalmi rétegek körében (börtönőrök, metróalkalamzottak, rendőrök, egyetemisták stb.).
A PSD-PNL-RMDSZ trojka legkisebb pártja, a magát a romániai magyarság érdekvédelmi és közképviseleti szervezetének nevező RMDSZ két tárcát kaparintott meg a 16 közül a „válságkezelő kabinetben”. Az idézőjel azért indokolt, mert jelenlegi válságot jórészt ugyanezek a pártok okozták, hiszen évek óta vezetik az országot. (Az RMDSZ például akkor is rendelkezett másod- és harmadvonalas kormányzati pozíciókkal, amikor úgymond „ellenzékben” volt.)
A párt központi szócsöve az óév végén Tánczos Barna hargitai szenátornak adta meg a lehetőséget, hogy magyarázza meg valamiképpen az RMDSZ újabb opportunista szerepvállalását, már csak azért is, mert nevezett egyenesen miniszterelnök-helyettesi pozíciót is kapott a Ciolacu-kormányban (aminek 3 ilyenje van), ráadásul ő lett a pénzügyminiszter az inkompetens, tragikus teljesítményű „közgazdász-teológus-elektromechanikus” (!) Marcel Boloș helyett, akit a Nemzeti Liberális Párt „büntetésül” az európai beruházások és projektek minisztériuma nevű sóhivatal élére „száműzte”. Tánczos az untig ismert-hangoztatott közhelyek pufogtatásával kezdte: közép- és hosszú távon azt a feladatot vállalták (mármint a három régiűj koalíciós partner), hogy Romániát visszahozzák a tartható költségvetési deficit zónájába. Olyan finanszírozási mechanizmust kell gyakorlatba ültetniük az elkövetkező években, amely lehetővé teszi, hogy támogassák a beruházásokat, kifizessék a béreket és biztosítsák a tisztességes bér- és nyugdíjemeléseket. Ehhez segítségül kell hívniuk az Európai Uniót, és figyelembe kell venniük az uniós alapok és a hazai költségvetés rendelkezésre álló forrásait.
Ezt a blablát a továbbiakban nem érdemes idézni, a lényeg: a régi-új Ciolacu-kabinet máris egy kemény megszorító intézkedésekkel rukkolt ki, Tánczos szerint „a rendelet népszerűtlen, de szükséges intézkedéseket tartalmaz”. Merthogy Románia 2024 végére súlyos gazdasági helyzetbe került, ami a költségvetés kilenc százalékos csökkentését teszi szükségessé. „Az évet körülbelül 8,7 százalékos költségvetési hiánnyal zárjuk. Ez azt jelenti, hogy az ország 2024-ben sokkal több pénzt költött, mint amennyi rendelkezésére állt.” A többletköltségek elérték a 70 milliárd lejt.
Pénzügyminiszterként rögtön egy kudarccal kezdte, amit kénytelen volt beismerni: „A mikrovállalkozásokat szerettem volna 2025-ben mentesíteni a döntésektől, de sajnos ez nem jött össze.” Azt is elismerte, hogy a mostani intézkedéseket nemcsak a tartalmuk, hanem a döntéshozatal módja miatt is jogos bírálatok érték, mivel az új kormány nem folytatott párbeszédet a hátrányosan érintett ágazatok képviselőivel, de a helyzet sürgősségére hivatkozott.
Tánczos Barna, aki bukaresti közgazdasági tanulmányai után állami hivatalnok volt évekig, sőt egyi ideig a medvepopuláció elszaporodásával küszködő környezetvédelemi miniszter is, azt állította az ominózus interjúba, hogy pénzügyminiszterré történt kinevezése „nem átverés vagy véletlen eredménye, Kelemen Hunor szövetségi elnök úr határozottan azt kérte: az RMDSZ kapja meg a pénzügyminisztérium vezetését”. Annak ellenére mondta ezt, hogy eredetileg erről szó sem volt. Már csak azért sem, mert a mindenkori román pénzügyminiszter hivatalból a Legfelsőbb Védelmi Tanács (CSAT) tagja, ami csak nagyon megbízható román hazafiakból állhat, eddig magyar tagja sosem volt. (Az RMDSZ nem kapott soha nemzetbiztonsági szempontból fontos tárcát az elmúlt 35 évben.) Ez megalapozza azt a széles körben felmerült gyanút, hogy a 48 éves Táczos Barna az egyik legmagasabb rangú „megbízható román” az RMDSZ jelenlegi vezérkarában. Ő egyébként már 2007-ben elvégezte a bukaresti Nemzetvédelmi Kollégium kétéves Biztonság és Nemzetvédelem nevű mesterképzését, tehát nem azt pár hetes mélyállami gyorstalpaló „eligazítást”, amin más RMDSZ-es politikusok is átestek az évek során és átesnek ma is.
Tánczos máris kényes helyzet elé kerülhet a CSAT következő ülésen, hiszen kollégája, az energiaügyi miniszter javasolta, hogy a testület vitassa meg és akadályozza meg az E.ON Energie Románia és a magyarországi MVM közötti tranzakciót. Mint ismeretes, Magyarország második legnagyobb vállalata, az MVM Csoport december 16-án jelentette be, hogy megállapodást kötött az E.ON romániai lakossági és ügyfélmegoldások üzletágának megvásárlásáról. Azóta áll a bál, a román hazafiak szerint egy magyar cég nem szerezheti meg a románok áramellátásának privilégiumát. Az estet pikantériája, hogy a CSAT konszenzus alapján hoz döntéseket. Tánczos Barna tehát vagy jó magyarként a felvásárlást támogatja, vagy jó „hazafiként” leszavazza…
Közben az RMDSZ másik minisztere, a fejlesztési tárcához juttatott, „mindenhez is értő” 51 éves Cseke Attila – akinek a vagyonbevallásában találtak nemrég gyanús változásokat az újságírók – szintén megkezdte a mentegetőzést: „„Tudtuk, hogy mire vállalkoztunk, de azt nem tudtuk, hogy ekkora adósságok vannak” – nyilatkozta a pártsajtónak. A bihari szenátor a minisztérium átvételekor szembesült azzal, hogy 6,3 milliárd lejnyi értékű adósságot halmozott fel az előző vezetés a különböző közberuházások és programok kifizetetlen számláiból.
R. B. M.
