Az Európai Unió ötmilliárd eurós afrikai alapja éles kritikákat kapott egy friss jelentésben. Az Európai Számvevőszék vizsgálata szerint a program során számos értelmetlen vagy hatástalan projektet finanszíroztak, köztük például egy turmixgép vásárlását egy olyan iskolának, amely nem rendelkezik árammal. A cél az illegális migráció csökkentése volt, de a jelentés szerint a pénzfelhasználás nem hozott mérhető eredményeket.
2015-ben, a migrációs válság csúcsán indította el az Európai Unió az ötmilliárd eurós sürgősségi alapot. Az afrikai program célja az volt, hogy stabilitást teremtsen, valamint kezelje az illegális migráció és a kényszerű elvándorlás kiváltó okait. Az Európai Számvevőszék friss jelentése szerint azonban a pénzek felhasználása nem érte el a várt hatásokat, és számos projekt vált a pazarlás jelképévé.
A számvevők több példát is kiemeltek a jelentésben, amelyek az alap kudarcát jelzik. Az egyik ilyen projekt egy turmixgép beszerzése volt egy afrikai iskolának, amely nem rendelkezik árammal. Az eszközt az élelmiszerkészítés és -tartósítás oktatásának kiegészítésére szánták, de a körülmények miatt használhatatlan.
Egy másik projekt során egy rádióállomást hoztak létre a sivatagos Sahel térségében, amely a konfliktusmegelőzést és a fiatalok önkifejezését támogatta volna. A vizsgálat során azonban kiderült, hogy az állomás kizárólag zenét sugárzott, és semmilyen módon nem érte el a kitűzött célokat.
További problémák merültek fel a fenntarthatóság terén. Etiópiában egy EU által finanszírozott baromfifarmot hoztak létre, amely napenergiával működő csirkeszállásokat és vágóhidat is magában foglalt. A helyszíni vizsgálat idején azonban az üzem gazdaságilag életképtelennek bizonyult, és teljesen üresen állt.
Egy másik esetben egy líbiai mentőközpont építését finanszírozták, amely az illegális migránsok mozgását figyelte volna a Földközi-tengeren. Az épület azonban zárva maradt, és az eszközöket sem használták fel. Az auditorok arra is rámutattak, hogy egyes kedvezményezettek ismételten kaptak támogatást, miközben az első projektjeik már kudarcot vallottak. Egy gambiai férfi például kétszer is kapott támogatást baromfitenyésztési vállalkozásra, de egyik alkalommal sem sikerült fenntartania a működést.
Frank Furedi, a Mathias Corvinus Collegium brüsszeli központjának vezetője szerint az EU az adófizetők pénzének pazarlását „művészi szintre emelte”.
Az afrikai alapot 2025-ben fokozatosan megszüntetik, és egy még nagyobb költségvetésű fejlesztési alap váltja majd fel. A kritikusok szerint azonban az alap átalakítása nem oldja meg az EU-projektek tervezésének és végrehajtásának alapvető hiányosságait. Továbbra is ebek harmincadjára jut majd az adófizetők pénze. Bár egy jelentős részük az uniós bürokraták (ügykezelők-bonyolítók) zsebébe vándorol, miközben az illegális bevándorlás csökkenésének nyoma sem volt az eltelt 2024-es évben sem…
