Végéhez közeledik Déva várának a felújítása, jövőre visszakapcsolják a turisztikai körforgásba az erődítményt – jelentette be ma Florin Oancea, a dél-erdélyi város nemzeti liberális párti polgármestere.
A romániai Hunyad megye székvárosának elöljárója közösségi oldalán több fényképet is megosztott a belső várban zajló felújítási munkálatokról, melyekkel véget ér az erdélyi turisztikai látványosság több szakaszban lezajlott felújítása. A belső várra vonatkozó 23 millió lejes (közel 5 millió eurós) beruházást nagyrészt európai uniós forrásokból finanszírozták.
A polgámester hangsúlyozta: 2024-ben több eseményt is szerveznek a felújított erődítményben. A Déva fölé magasodó Várhegyen álló erődítmény külső falait korábban újították fel, szintén uniós támogatással. Ezeket a részeket 2016-ban nyitották meg a látogatók előtt. A hegy ormán található belső vár renoválása mellett önkormányzati támogatással az ide vezető felvonókabint is nagyobbra cserélték, kötélpályáját, megállóit felújították.
Állítólag már az ókorban is állt itt erődítmény, de ezt csak a szocializmus román történészei-régészei „valószínűsítik”. Magát a várat a tatárjárás után IV. Béla király építtette, 1302-től az erdélyi alvajdák székhelye volt. Amúgy kicsiny, jelentéktelen erősség volt az Erdély szívébe vezető úton, a Maros bal partján. Csupána a törökddúlás idején kapott némi stratégiai jelentőséget, de a 18. század elejére ez is elenyészett. Számos birtokosa közül a legjelentősebbek Hunyadi János, Szapolyai János, Bocskai István és Bethlen Gábor voltak.
Az 1848–49-es szabadságharcban a magyar forradalmi seregeknek Buda és Arad mellett Déva várát is sikerült elfoglalni. Bem tábornok a várban lőszerraktárt rendeztetett be, ami azonban a temesvári csatavesztés után (augusztus 13-án) rejtélyes körülmények között felrobbant, több mint száz honvéd halálát okozva. Vélhetően szabotázsakció vagy árulás történt. Az egész Várhegyet uraló várrendszer jelentősen megsérült, felújítása sokáig váratott magára. 1849. augusztus 18-án itt tette le a fegyvert Bem József és Guyon Richárd magyar forradalmi seregének a maradványa az osztrák haderő előtt.
A Kőmíves Kelemen című magyar népballada „magos Déva vára” felépítésének elképzelt történetét meséli el. Egyháztörténeti vonatkozása, hogy a dévai vár börtönében szenvedte el rabsorsát Dávid Ferenc, Erdély első unitárius püspöke, aki itt is halt meg 1579. november 15-én.
A vár alatt elterülő Déván ma félszázezren élnek, a lakosság alig hét százaléka magyar nemzetiségű.
