Nekünk minden magyar számít, bárhol éljen a világban, és minden magyar számíthat is ránk – hangsúlyozta Szili Katalin miniszterelnöki főtanácsadó a magyar Országgyűlés nemzeti összetartozás bizottsága autonómia-albizottságának hétfői ülésén, ahol légből kapott számok is elhangzottak.
A főtanácsadó kiemelte: 2023-ra a világ magyarsága „Trianon óta sosem látott módon él együtt”. Szerinte a magyar kormánynak 2011 óta van nemzetstratégiája, amelynek mentén számos gyakorlati lépés történt az elmúlt évtizedben, például az, hogy a magyar kormány támogatja a határon kívüli magyar közösségek önigazgatási, önkormányzási törekvéseit. „Elősegítjük a közösségek fennmaradását, támogatjuk a magyarságuk megőrzését, az egyéni és közösségi jogaik érvényesülését, a szülőföldön boldogulást, együttműködést” – fogalmazott az Országgyűlés korábbi, szocialista elnöke, hozzátéve: a felelősségvállalást az alaptörvény is rögzíti.
Szili Katalin rámutatott, hogy a magyar közösségek Ausztráliától Kanadáig, Dél-Amerikától Svédországig mindenütt ott vannak, vagyis „elmondhatjuk, hogy ma már világnemzet vagyunk”. Fontosnak nevezte, hogy mindenki élhessen magyarként a saját szülőföldjén, ennek kapcsán azt is megjegyezte: az autonóm közösségek gazdaságilag mindig fejlettebbek, és húzzák magukkal a környező térségeket is.
Szili jelezte: a 2024 második felében esedékes soros magyar elnökség alatt öt fontos nemzetpolitikai alapelvet szeretnének az Európai Unió asztalára letenni. Az első, hogy a kisebbségek ügye nem belügy, hanem európai ügy. A második, hogy az állampolgárság elválik a nemzeti identitástól. A harmadik, hogy a nemzeti kisebbségvédelem alapja az identitáshoz való jog elismerése. Szükséges az egyéni és kollektív jogok megadása is, mert ha nincs kollektív jog, akkor minden integrációs törekvés asszimilációhoz fog vezetni – sorolta, hozzátéve: az ötödik elv, hogy államalkotó tényezőként kell elismerni a nemzetiségi kisebbségi közösségeket minden olyan országban, ahol őshonos nemzeti közösségek élnek. Ennek kapcsán a főtanácsadó fontosnak nevezte az őshonos és az Európában otthont kereső, migrációs közösségek egymástól való elválasztását.
A nemzeti kisebbségekkel való foglalkozás és szabályozás hosszú távon stabilitáshoz vezet – állapította meg a bizottsági meghallgatáson Szili Katalin, megjegyezve: ha ezt nem teszik meg, akkor a kisebbségek ügye mindig konfliktusforrás marad. A Kárpát-medence magyar közösségeinek helyzetéről szóló beszámolójában azt mondta, hogy a Romániában élő magyarság létszáma 2022-ben a népszámlálás adatai szerint 1 113 973 fő volt, ami így ebben a formában nem igaz. A hivatalos statisztika szerint ugyanis a népszámlálás során regisztrált magyar nemzetiségű népesség száma 1 002,2 ezer fő volt (6,0%, az előző népszámlálás 6,5%-ához képest)., ám a romániai magyar politikusok – egyes szociológusok számmágiája alapján – papíron „gyártottak még” százezernyi magyart, abból kiindulva, hogy két és fél millió romániai lakos nem deklarálta az etnikai hovatartozást, ezért az összlakosság 5-6 százalékát egyszerűen magyarnak nyilvánították, a fentebb említett arányoknak megfelelően. Abból is látszik ezen kalkulus álságos volta, hogy csupán 977 ezren vallották magukat magyar anyanyelvűnek Romániában…
A szerbiai magyar lakosság száma 184 442 fő, ami azt jelenti, hogy tíz év alatt 13-ról 10,48 százalékra csökkent a magyarság aránya – állapította meg a szomorú valóságot a politikus, hozzátéve: a Vajdaság Autonóm Tartomány azért is különleges, mert etnikailag nagyon sokszínű, 25 különböző etnikai csoport és 6 hivatalos nyelv van a régióban. Minden egyes nemzetiségnek megvan a saját nemzeti tanácsa, így kulturális, oktatási vagy médiakérdésekben teljesen önállóak a közösségek – mutatott rá a főtanácsadó.
Felvidéken a magyar nemzetiségűek létszáma 2021-es adatok szerint 456 154 fő, a szlovákiai magyarság aránya nyolc és fél százalékos – számolt be, megjegyezve: magyar anyanyelvűnek többen vallották magukat, mint magyar nemzetiségűnek. De az tény, hogy tíz év alatt megtizedelődött a magyarság létszáma Szlovákiában.
Köztudott, hogy Kárpátalján 2001 óta nem volt hivatalos népszámlálás, rendkívül optimista „felmérések” adatai alapján 130 ezer főre becsülik egyesek az ott élő magyarok számát. Szili Katalin felidézte, hogy 2017 és 2022 között számos jogszabály-módosítással szűkítették az Ukrajnában élő nemzetiségek jogait, de mióta Ukrajna az Európai Unió tagjelölt országa szeretne lenni, visszaléptek néhány szűkítéstől. A sajtó nem ilyen optimista: megírták, hogy a háború kitörése óta jóval százezer alá csökkent a Kárpátalján otthon maradt magyarok száma…
Horvátországban 10 315-en jelölték meg magukat magyar nemzetiségűnek, ebből 7218-an magyar anyanyelvűek, tehát itt a leggyorsabb az asszimiláció. A szlovéniai magyarok pedig már négyezren sincsenek.
Szili Katalin kitért arra is, hogy a Nemzetpolitikai Kutatóintézetnél elindítottak egy kézikönyvsorozatot, ami a kisebbségeket ismerteti meg a jogaikkal, segítve őket abban, hogy élni tudjanak a jogokkal. A sorozat több része – Erdély, Kárpátalja, Felvidék és Muravidék – már elkészült, a köteteket online is elérhetővé tették a kutatóintézet honlapján.
A magyarországi sajtó nem kormánypárti része nemrég arról cikkezett, hogy már a 11,5 milliót sem éri el a Kárpát-medencében élő magyarok száma. Ez annál is valószínűbb, hogy a trianoni határokon belül sem él már 9 milliónál több magyar nemzetiségű és anyanyelvű polgár. Az éppen ma 30 éve elhunyt Antall József, Magyarország első szabadon választott kormányfője a rendszerváltás után még önérzetesen jelenthette ki, hogy „lélekben tizenötmillió magyar miniszterelnöke” szeretne lenni, de ez ma már történelem…
