Miközben a kolozsvári román sajtó (és nyomában a bukaresti bulvármédia) arról cikkez nem kis malíciával ezekben a napokban, hogy egyre másra „magyar kézbe” (főként a Sapientia Alapítványéba és a református egyházéba) kerülnek Erdély fővárosának emblematikus, nagy értékű műemlék épületei, aközben a kincses városban szerkesztett Krónika sikersztorival állt elő: úgymond kulturális oázissá alakítják és megmentik az enyészettől az egykori magyar miniszterelnök, Teleki Pál 13 millió euróból megújuló kastélyát Pribékfalván.
Bár a portál „erdélyi kastélyként” emlegeti a pribékfalvi épített örökséget, tudni kell, hogy a falu valójában a Partiumban található, a mai román Máramaros megyében (amit csak 1968-ban hoztak létre), Nagybányától 20 kilométerre délnyugatra, a Szamos mentén. Nevét 1405-ben említették először Pibylfawa néven, majd 1424-ben Pribelfalwának írták. A falu a kővári uradalomhoz tartozott, 1555-ig a Drágfi család birtoka volt, a 18. században került a Teleki családhoz, még a 20. század elején is az ő tulajdonukban volt. A trianoni diktátum előtt a település Szatmár vármegyéhez, annak Nagysomkúti járásához tartozott. A Telekiek egykori uradalmában ma már alig élnek magyarok: a Kővárhosszúfalu (Satulung) községhez beosztott Pribékfalvát (Pribileşti) ma már csak hétszáz román lakja.
A rehabilitációs projekt célja, hogy egy 13 millió eurós uniós finanszírozás révén az itteni Teleki-kastély nemzetközi jelentőségű turisztikai célponttá váljon, nyilatkozta a Máramaros Megyei Tanács illetékese. A látványos műemlék épületet viszonylag kis összegért szerezte meg a megye 2021-ben, 210 ezer euró volt a vételár. A 19. században épült kastélyt a volt író és politikus, magyar belügyminiszter, Teleki Géza építtette és használta nyári rezidenciaként. Az udvarházat a század végén alakították át jelenlegi, historizáló stílusjegyeket hordozó formájába. Palmer Kálmán (1894) különösen szép parkjára és a családi könyvtárra hívja fel a figyelmet, amelyet a Teleki család tagjainak műveiből állítottak össze. Gróf Teleki Géza itt szép kastélyt építtetett, hatalmas park is tartozott hozzá – olvasható az ingatlan leírása a Kastély Erdélyben honlapon.
Teleki Pál miniszterelnök (1920–1921, majd 1939–1941 között) használta utoljára, többek között vadászatokra. A Teleki-család birtokát 1949-ben államosították, az elegáns kastély később az állami mezőgazdasági termelőszövetkezet székhelye volt, mozi és gabonaraktár is működött benne. Miután nem igényelték vissza a volt tulajdonosok örökösei, 2007-ben a másik Teleki-kastélynak is otthont adó községközpont, Kővárhosszúfalu tulajdonába került. A helyi önkormányzat azonban – források hiányában – elárverezte a műemléket, amelyet egy Nagy-Britanniában élő Teleki-leszármazott vásárolt meg. Tőle egy osztrák állampolgárhoz került, viszont itt sem volt jó kezekben, egészen 2021-ig, amikor a megyei tanács vette meg a kastélyt. Addigra a tetőszerkezet már teljesen tönkrement, végveszélybe sodorva az egész épületet.
Első beavatkozásuk a tetőzet megjavítása volt. 2022-ben elkészítették a teljes felújítás műszaki dokumentációjat, tavaly pedig benyújtották a finanszírozási pályázatot. Most a szerződés aláírásával vált hivatalossá, hogy csaknem 13 millió eurós vissza nem térítendő támogatást kapnak a Teleki-kastély projektjére. Közben elindították a szomszédos telkek kisajátítási folyamatát, hogy „életet leheljenek” a kastélyt körülvevő kertbe is. „A felújítási munkálatok lezárulta után a Teleki-kastély multifunkcionális kulturális központtá válik. Nemcsak épített örökségünk jelképe lesz, hanem a helyi közösség fontos tere is, ahol kulturális és oktatási eseményeket, gyerektáborokat is szervezhetnek majd” – nyilatkozta a megyei tanács elnöke.
Az Északnyugati Regionális Fejlesztési Ügynökség tájékoztatása szerint a megújuló műemlék – amely utoljára 1897-ben esett át átfogó restauráláson – kiállító-, konferencia- és rendezvénytermeket, könyvtárt, turisztikai információs irodát is magában foglal majd. Az épületet övező kertet is rendezik, új fákat, növényeket ültetnek.
