A kazahsztáni magyar képviseletek folyamatosan tartják a kapcsolatot az országban tartózkodó magyar állampolgárokkal, akik közül tizenegyen (kilenc a volt fővárosban, Almatiban, egy az új fővárosban, Nurszultánban és egy Aktöbeban tartózkodó személy) jelezték, hogy el kívánják hagyni Kazahsztánt.
„A nurszultáni nagykövetség és az almati főkonzulátus munkatársai mindent meg is tesznek hazatérésük érdekében, azonban mind a légi közlekedés, mind pedig a városok közötti közúti közlekedés jelenleg komoly akadályokba ütközik, sok esetben pedig teljesen lehetetlen” – közölte Szijjártó Péter külügyminiszter. Ugyanakkor a Külgazdasági és Külügyminisztérium nem tud arról, hogy a Kazahsztánban lévő magyarok bajban lennének.
Szijjártó Péter szerint „Kazahsztán stratégiai partnerünk, ezért szorosan figyelemmel követjük az ott zajló eseményeket”. Azt írta: csütörtökön felvették a kapcsolatot a Türk Államok Szervezetének főtitkárával, és jelezték, hogy támogatják a külügyminiszteri szintű, rendkívüli videókonferencia megtartásáról szóló kezdeményezést. A kazah fél kérésére ezt magyar idő szerint kedd reggelre hívta össze az üzbég soros elnökség – ismertette a miniszter.
A kazahsztáni Almatiban pénteken folytatódtak az összecsapások, ezzel egy időben a kazah elnök azt mondta, hogy az alkotmányos rend nagyrészt helyreállt az ország minden régiójában.
Kazahsztán fontos kőolajtermelő ország és a világ első számú urántermelője. A fő kőolajlelőhely, Tengiz termelése csütörtökön csökkent, az üzemeltető, a Chevron amerikai multinacionális vállalat közlése szerint azért, mert egyes, a tiltakozásokkal rokonszenvező üzlettársak akadályozták a vasúti forgalmat. A tüntetések kezdete óta világszerte nőtt a kőolaj, és magasra szökött az urán ára.
