Az Eurostat 2024 márciusában publikálta azt a 2022-re vonatkozó ún. teljes termékenységi rátát, amely a szülőképes korú (15 és 49 éves) nőkre jutó születések számát mutatja meg. Az adatok alapján abban az évben Magyarországon volt a hatodik legmagasabb a születések aránya az Európai Unióban – kommentálta a kormánypárti sajtó a kimutatást, miközben az Orbán-kormányok családpolitikájának tulajdonította azt, hogy a baloldali kormányok bukása, azaz 2010 után növekedő pályára állt a teljes termékenységi ráta.
A válságok miatt Európában visszaesett a gyermekvállalási kedv: az Európai Unióban a 2021-es 1,53-ról 2022-re 1,46-ra csökkent a teljes termékenységi arányszám. A borús európai trendek ellenére azonban a magyar adat lett a hatodik legkedvezőbb, ugyanis az 1,56-os mutató meghaladja az EU-s átlagot. A magyarországi adatok az évtized elején még lényegesen elmaradtak az európai uniós átlagtól. A magyar mutató értéke 1,23 volt 2011-ben, míg az uniós átlag 1,57. Az elmúlt évtizedben az európai átlag stagnált, illetve kisebb mértékű visszaesést mutatott. Eközben a magyarországi adatok esetében kedvező fordulat következett be 2012 után.
A közölt adatok ugyanakkor azt mutatják, hogy Románia még Magyarországnál is „termékenyebb”: a második helyen áll az Unióban 1,71-os rátával. 2022-ben Franciaországban volt a legnagyobb a teljes termékenység az EU-ban (1,79 élveszületés/nő), amihez hozzájárul, hogy a bevándorló családokban sokkal több gyerek születik. A 68 milliós nyugat-európai országban a lakosság tíz százaléka bevándorló, legalábbis ennyit ismernek be Párizsban…
Románia mögött Bulgária (1,65) és Csehország (1,64), Szlovákia (1,57) és Magyarország (1,56) áll. Ezzel szemben a legalacsonyabb termékenységi ráta Máltán (1,08 születés/nő), Spanyolországban (1,16) és Olaszországban (1,24) volt tapasztalható.
