A román központi választási bizottság közzétette tegnap a június 9-i európai parlamenti választás végeredményét, és közölte a Romániának járó 33 EP-mandátum elosztását, de az ugyanaznap megrendezett önkormányzati választások végeredményével máig adós.
A bukaresti elvtelen („monstruózus”) kormánykoalíciót alkotó posztkommunista Szociáldemokrata Párt (PSD) és a jobboldalinak mondott Nemzeti Liberális Párt (PNL) közös listája a 4,3 millió érvényes szavazat 48,55 százalékát kapta. Erről a listáról a PSD tizenegy és a − néppárti tagsággal rendelkező − PNL nyolc politikusa kapott EP-mandátumot. A többi parlamenti párt által szélsőségesnek minősített Románok Egyesüléséért Szövetség (AUR) az érvényes voksok 14,93 százalékát megszerezve hat képviselőt küld az EP-be. A Mentsétek meg Romániát Szövetség (USR), a Népi Mozgalom Pártja (PMP) és a Jobboldal Ereje (FD) által létrehozott Egyesült Jobboldal Szövetség (ADU) az érvényes voksok 8,71 százalékát megszerezve három EP-mandátumot kap: kettő az – az ultraliberális Renew csoporthoz tartozó − USR politikusainak, egy pedig a − szintén néppárti − PMP elnökének jutott.
Az RMDSZ (UDMR) az érvényes voksok 6,48 százalékát (579 180 szavazatot) megszerezve két képviselőt küld Brüsszelbe, ugyanazt a Winkler Gyulát és Vincze Lorántot. Az RMDSZ is az Európai Néppárt tagja (amelyből magyarországi támogatója, a Fidesz három évvel ezelőtt kilépett).
Átlépte a bejutási küszöböt a román média által szintén szélsőségesnek tartott SOS Romania párt is 5,03 százalékkal, amely szintén két képviselőt küldhet az EP-be. Az USR egy korábbi, immár a zöldek frakciójában politizáló EP-képviselője, Nicolae Ștefănuță független jelöltként szerzett újabb EP-mandátumot az érvényes voksok 3,08 százalékát megszerezve. Mivel Románia 33 képviselőt küld az EP-be, független jelöltként az érvényes voksok legalább 3,03 százalékával lehetett mandátumhoz jutni, és ez csak neki sikerült a hét induló közül.
A romániai EP-választáson a részvétel minden korábbinál magasabb, 52,4 százalékos volt. Ezt az arányt a hazai névjegyzékben szereplők − 18 milliót valamelyest meghaladó − létszámához viszonyítják (ami eleve túlzott szám, elhaltak és emigráltak sokaságát tartalmazza), de magába fogalja azt a 210 ezer szavazatot is, amit a külképviseleteken adtak le. Az érvénytelen voksok döbbenetesen magas száma (488 551) csaknem 40 ezerrel meghaladta az ötszázalékos választási küszöböt és az SOS Románia eredményét. Egy másik nehezen megmagyarázható jelenség: a kisebbségi magyar pártként politizáló RMDSZ több mint 35 ezer voksot kapott a Kárpátokon túli Ó-Romániából. Egyenesen szavazatvásárlásra utal az például, hogy öt év alatt 142 százalékkal 3575-ra növelte a támogatói számát abban az al-dunai Dolj megyében, ahol nincs is szervezete és ahol csak 87-en vallották magukat magyarnak a tavalyelőtti népszámláláson…
A központi választási bizottság tíz nappal a voksolás után sem volt képes végeredményt hirdetni, ugyanis az ellenzéki USR több helyütt óvást emelt a párhuzamosan megtartott helyhatósági választások kapcsán, a szavazatok újraszámolását követelte és azzal vádolta a „kétpárti diktatúrát”, hogy jelöltjeiknek csalással sikerült néhány száz szavazattal megelőzniük az USR tisztségben lévő polgármestereit. Ugyancsak választási csalás mindmáig el nem oszlatott gyanúja merült fel a Bihar megyei Székelyhídon az RMDSZ-szel szemben.
