Máramarosszigeten pénteken felavatták Kelet-Európa egyik legnagyobb újonnan épített zsinagógáját. Az eseményre a haszid zsidó közösség több száz tagja érkezett ősei szülőföldjére Amerikából és Európából. A zsinagógát, zsidó iskolát, kóser konyhát, étkezdét és imatermet magába foglaló épületegyüttes építése 2017-ben kezdődött, a költségeket nagyrészt a New York-i haszid zsidó közösség fedezte. (A haszidizmus, másként chászidizmus mai követői a zsidó ultraortodoxok egyik ágazatát képezik.)
A New York-i zsidók főrabbija, Aaron Teitelbaum a Digi24 hírtelevíziónak elmondta: a Máramarosszigeten született nagyapja emlékét felidézve döntött úgy, hogy itt építi meg a zsinagógát. Az épületegyüttes felszentelésére tartó vendégek többsége különgépekkel érkezett a szatmárnémeti repülőtérre. A repülőtér üzemeltetői a kolozsvári repülőtértől kölcsönöztek olyan lépcsőt, melyen az egyenesen New Yorkból érkező Boeing 787 Dreamliner utasai elhagyhatták a gépet. Hasonlóan nagy méretű gép fogadására ugyanis a szatmári repülőtér nincs felkészülve.
A román állami Agerpres hírügynökség Daniela Onita Ivașcut, Máramarossziget alpolgármesterét idézte, aki szerint a szatmári és máramarosi gyökerekkel rendelkező haszid zsidó közösség az eseménnyel példát ad az emlékezésből, a szolidaritásból, az ősök tiszteletéből és a hitbeli egységből.
A mintegy 37 ezer lakosú Máramarosszigetre úgymond szent városként tekint a haszid zsidó közösség. Amint az Emaramures.ro portál idézte: a város nagy zsinagógáját 1778-ban építették, majd 1836-ban újjáépítették, ám az épületet 1944-ben a visszavonuló német hadsereg felgyújtotta. Az egykori nagy zsinagóga helyére emelték a most átadott épületegyüttest. A Felső-Tisza parti város mintegy tízezres zsidó közössége elpusztult vagy elmenekült a második világháborúban, a holokauszt túlélőinek a többsége elköltözött a városból. Ma körülbelül annyi zsidó él az egyre csökkenő lakosságú Máramarosszigeten, mint a 18. század végén: néhány tucat.
