A román kormány tervezett fiskális kiigazító intézkedései nem fogják érinteni a kultúra, az ifjúság és a sport területeit – jelentette ki Marcel Ciolacu román kormányfő.
A politikus az Agerpres román hírügynökség beszámolója szerint egy egyetemi fórumon kérdésre válaszolva elmondta: a kabinet közigazgatási reformot szeretne, illetve fiskális kiigazítást, és az adócsalás visszaszorítását tűzte ki célul. Románia ugyanis azon uniós tagállamok közé tartozik, ahol a legnagyobb az adócsalás – emlékeztetett. „Azt most megígérhetem, hogy egyetlen fiskális kiigazító intézkedés sem fogja befolyásolni az ifjúsági vagy kulturális tevékenységeket” – mondta Ciolacu. Hangsúlyozta ugyanakkor, hogy az állam már nem engedhet meg magának egy ennyire túlburjánzott apparátust.
A szocialista román kormányfő szerint Romániában van a legtöbb közbeszerzésre is jogosult költségvetési intézmény a világon, miközben a közbeszerzést központosítani lehetne megyei szinten. „Ahhoz, hogy megvásároljanak egy ceruzát, kell egy gazdasági igazgató, egy jogi osztályvezető, egy közbeszerzési szakember, mert el kell készíteni a tenderfüzetet is” – mutatott rá. Hozzátette, hogy a jelenlegi apparátus a kommunista időket idézi, miközben már más idők járnak.
Cristian Ghinea, az ellenzéki Mentsétek meg Romániát (USR) párt közpolitikákért felelős osztályának vezetője szerdai közleményében azzal vádolta a kormányt, hogy az csak mímeli a költségcsökkentő intézkedéseket, miközben a gazdasági minisztériumban két rend igazgató van, miután összevonták a turisztikai minisztériummal, megmaradt a dupla apparátus. Hozzátette, hogy ezek a vezetők tetemes és valós fizetéseket kapnak, míg a betöltetlen állások befagyasztása nem hoz reális megtakarítást.
A költségcsökkentő tervek kulturális intézményekre gyakorolt veszélyeire Raluca Turcan kulturális miniszter is rámutatott, kedden beadványban fordult Marcel Boloș pénzügyminiszterhez, amelyet a kormányfőnek is eljuttatott. Ebben rámutatott, hogy a sürgősségi kormányrendelet-tervezet elfogadása esetén a kulturális intézmények 61 százalékának – szám szerint 285-nek – szűnne meg a jogi személyisége.
A költségcsökkentő intézkedések kultúrát érintő káros hatásai ellen Kelemen Hunor, a Romániai Magyar Demokrata Szövetség elnöke is szót emelt: arra kérte a kormányfőt, hogy vesse el a tervezetet. A terv hatványozottan érintene egyes magyar kulturális intézményeket, elsősorban a székelyföldi kisvárosokéit, így ezek is tiltakoznak ellene. Ám az kevéssé hihető, hogy a „magyar tiltakozások” miatt fogja a kormányzat felpuhítani a refomtervezetet, aminek elfogadása amúgyis késik. Jelenleg senki sem tudja, hogy végül lesz-e belőle valami és miként fog kinézni…
