A gáz importálása mellett az Amerikai Egyesült Államok abban érdekelt, hogy minél több fegyvert tudjon értékesíteni Európában, azok az uniós országok pedig, amelyek fegyverszállítmányokkal támogatják Ukrajnát, csak súlyosbítják a helyzetet – hívta fel a figyelmet az orosz–ukrán háború kapcsán Georg Spöttle. A biztonságpolitikai szakértő továbbá óva intett az olyan felelőtlen kijelentésektől is, amelyek a magyar érdekeket, valamint a kárpátaljai magyarságot sodorhatják veszélybe.
„Akár a biztonság kérdéséről, akár a magyar gazdaság védelméről volt szó, a kormány mindig a magyar emberek érdekét tartotta szem előtt” – hangsúlyozta a Magyar Nemzet kérdésére Georg Spöttle, jelezve: jelenleg is az a helyes lépés, hogy nem engedik hazánkat belesodorni ebbe a háborúba.
A Nézőpont Intézet elemzője rámutatott: az elmúlt évtizedekben Magyarország jó politikai és gazdasági kapcsolatokat ápolt Oroszországgal, amelynek eredményeképpen mi – évtizedekre biztosítva – az európai piaci árnál ötször olcsóbban vásároljuk az orosz gázt. Elmondása szerint ezt a megállapodást a magyar családokra való tekintettel sem lenne szabad eljátszani, mivel Nyugat-Európában energiaínség van, így rosszabb esetben Magyarország is az amerikai gázellátásra kényszerülne, amiről köztudott, hogy jóval drágább a jelenleginél.
Ugyanakkor a biztonságpolitikai szakértő kiemelte: az Egyesült Államoknak nyilvánvalóan az az érdeke, hogy Európa gázellátását is ők biztosítsák, sőt nagyvonalúan már fel is ajánlották, hogy cseppfolyósított gázt szállítanak az unióba, persze sokkal drágábban, mint ahogy azt a Gazprom kínálná. „Az európai országok tehát attól félnek, hogy a cseppfolyósított gáz olyan drága lesz, hogy a családoknak majd a hét-nyolcszorosát is ki kell fizetniük annak az összegnek, mint amibe az orosz gáz került, így az unió óvatosan bánik az Oroszország elleni szankciókkal” – tette hozzá.
Továbbá Georg Spöttle rávilágított, hogy a gázszállítás mellett az Egyesült Államok abban is érdekelt, hogy minél több fegyvert tudjon eladni Európának, a fegyverbizniszt pedig az is elősegíti, hogy az Ukrajna ellen viselt háború nagyon sok államot – köztük Németországot, amely százmilliárd eurót fordít a fegyveres erőinek a megerősítésére – arra sarkall, hogy fejlessze a hadseregét.
Arra, hogy a németek, az olaszok, a svédek, a csehek vagy a szlovákok által küldött fegyverszállítmányok hogyan befolyásolják az orosz–ukrán háború alakulását, az elemző úgy reagált: ez a lépés egy beavatkozás, amely által súlyosbítják és elhúzzák a konfliktust, valamint növelik az áldozatok számát, Oroszországnak azonban nagy ereje és jelentős tartalékai vannak, ezért nem valószínű, hogy a fegyverek utánpótlásával a háború végkimenetele megváltoztatható lehet.
Emellett a szakértő a civil lakosság felfegyverzésének veszélyeire is felhívta a figyelmet. „Ha valaki nem kapja meg a fegyverviseléshez szükséges alapkiképzést, például hogyan kell egy fegyvert összerakni, megtisztítani, vagy milyen átütő ereje van egy lövedéknek, nem fogja tudni használni azt. Tehát rengeteg dolog van, amit a fegyverhasználattal kapcsolatban meg kellene tanulni, ezekkel azonban a civilek nem szembesülnek, így – bár ők hősiesen a hazájuk védelme érdekében cselekszenek – sokan fognak elesni” – figyelmeztetett Georg Spöttle.
A kárpátaljai magyarok helyzete kapcsán a biztonságpolitikai szakértő végül óva intett az olyan kijelentésektől is, amelyek emberek tízezreit sodorhatják veszélybe. „Azzal, hogy a baloldali összefogás miniszterelnök-jelöltje oroszpártinak titulálta a kárpátaljai magyarokat, szintén veszélyezteti azokat, akik ott maradtak. Ebben a helyzetben tehát Márki-Zay Péter jelenti az egyik legnagyobb nemzetbiztonsági kockázatot” – fűzte hozzá.
Orbán Viktor miniszterelnök a minap szintén arról beszélt, hogy Márki-Zay Péter kijelentése egy háborús időkben tett feljelentés a magyarok ellen. A kormányfő úgy fogalmazott: „tudjuk jól, hogy a magyaroknak Kárpátalján mindig is voltak problémái, sőt azt is, hogy vannak olyan ukrán csoportok, amelyek gyanakvóan figyelik őket. Éppen ezért, amikor Magyarországról egy baloldali politikus ilyet üzen az ukránoknak, akkor a legközvetlenebb veszélyt hozza a helyi magyarok fejére”. Orbán megjegyezte: az ember időnként nem találja a szavakat a megdöbbenéstől, hogy a felelőtlenségnek milyen csimborasszóját tudja előállítani a baloldal.
Azóta ismét bizonyságot nyert, hogy az ellenzék a magyarországi átlagemberek érdekei ellen mesterkedik: miniszterelnök-jelöltjük Márki-Zay Péter otthon, a Momentum képviselője Brüsszelben támadja a rezsicsökkentést – írta a Mediaworks hírcentrum. A liberális minipárt EP-képviselője, Cseh Katalin – akit a hazájában korrupcióval is gyanúsítanak – arra utalt egy tévéinterjúban, hogy a baloldal leállítaná a Paks 2 atomerőmű-beruházást, ha áprilisban hatalomra jutna. Arra már nem tért ki, hogy milyen következményekkel járna az atomenergia lekapcsolása: úgy járhatna Magyarország, mint Németország, ahol a villamos energia hovatovább megfizethetetlenné vált. Paks nélkül minden magyar családnak négyszer akkora rezsit kellene fizetnie, mint most. Az interjúból kiderült az is, Cseh Katalin büszke arra, hogy Brüsszelben a magyar rezsicsökkentés ellen dolgozik.
A Gyurcsány-Márki-Zay-féle baloldal a háború kirobbanása óta más energetikai ötlettel is előállt. Eszerint az oroszok elleni szankciók részeként Magyarország zárja el, utasítsa vissza az orosz gázt. Miközben az ország gázellátásának nyolcvan százaléka Oroszországból érkezik…
