Romániában hivatalosan másfél millió cukorbeteg él; a helyzet javításához a táplálkozási szokásokra kiható közpolitikákra van szükség, többek között iskolai tájékoztató órákra – jelentette ki Alexandru Rafila egészségügyi miniszter a cukorbetegség világnapja alkalmából tartott tegnapi konferencián.
A kormánytag szerint az emberiséget érintő három legsúlyosabb nem fertőző betegség egyike a diabétesz. „A cukorbetegség, daganatos megbetegedések, valamint a szív- és érrendszeri, illetve agyi érbetegségek okozzák világszerte a krónikus betegségek és a halálozások zömét, és természetesen a mi országunk sem kivétel ez alól. A számok mindenképpen aggasztók: polgártársaink tizenkét százaléka szenved ebben a betegségben” – mondta a miniszter. Hozzátette, a romániai diabéteszes betegek kezelésére és a betegség monitorozására elkülönített összeg 2,5 milliárd lej. Rafila úgy vélekedett, a diabéteszes megbetegedések számának növekedését közpolitikákkal lehet megállítani.
„Végtére is mi a diabétesz? Egy olyan betegség, amely – az 1-es típusú cukorbetegség kivételével – az egészségtelen életmód következménye. Ezt az egészségtelen életmódot nagyon gyakran a hagyományok, szokások vagy a reklámok generálják. Sok szénhidrátot és telített zsírokat fogyasztunk, ami nyilvánvalóan anyagcserezavarokhoz vezet, és végül is a cukorbetegség is egy mélyreható anyagcserezavar, amely kezeletlenül maradva szövődményekhez és halálhoz vezet” – magyarázta a miniszter, aki maga is neves orvos.
Alexandru Rafila szerint a megelőzést gyermekkorban kell elkezdeni; ehhez felvilágosító órákra van szükség már az elemi oktatástól kezdődően. „Az egészséges szokások gyermekkorban alakulnak ki. Egyértelmű, hogy azt akarjuk, minél egészségesebbek legyenek a következő nemzedékek, és minél kevesebb egészségügyi szolgáltatásra legyen szükségük” – summázta a miniszter.
Köztudott, hogy a diabétesz egy lappangó, alattomos betegség, sokan nincsenek is tudatában, hogy van nekik ilyen, általában más irányú vizsgálatokkor vagy alkalmi, eseti rosszullét során diagnosztizálják őket és kerülnek nyilvántartásba. A cukorbetegség (diabetes mellitus), azaz diabétesz a glükóz feldolgozási zavara, aminek oka a hasnyálmirigy Langerhans-szigetei által termelt inzulin nevű hormon hiánya, vagy a szervezet inzulinnal szembeni érzéketlensége (inzulinrezisztencia), esetleg mindkettő. A szükséges mennyiségű inzulin hiányában a sejtek nem képesek a vérből a glükóz felvételére, a vércukorszint megemelkedik. Ezek együttesen okozzák a betegség fő tüneteit. Következményeinek és szövődményeinek lajstroma hosszú.
Bizonyos vélemények szerint nem is betegség, hanem állapot. Szakszerű megfogalmazásban: a cukorbetegség olyan kóros állapot, amely megfelelő feltételek mellett majdnem normalizálható. Ekkor a cukorbeteg csaknem egészséges embernek tekinthető. Ám a cukorbetegség azért valódi betegség, mert ugyan egyensúlyban tartható, de ma még véglegesen nem gyógyítható. Az egyensúlyban tartás nem jelenti a betegség megszüntetését, azaz gyógyítását, hanem egy hosszabb-rövidebb ideig tartó tünetmentességet. Az egyensúlyban tartás a feltételes egészség állapota, amely a feltételek be nem tartása esetén súlyos, előbb-utóbb végzetes kimenetelű következményt jelent. Ezért nem szabad azzal áltatni a cukorbetegeket, hogy úgy élhetnek és viselkedhetnek, mint más, e betegségben nem szenvedő egyének.