Ma lépett hivatalba Novák Katalin, Magyarország nyolcadik köztársasági elnöke. Az istentisztelettel egybekötött hivatalos beiktatási ünnepség május 14-én lesz.
Áder János korábbi államfő két cikluson keresztül, azaz tíz éven át töltötte be a tisztséget. 2012-ben a Fidesz európai parlamenti képviselője volt, amikor az Országgyűlés kétharmados támogatással megválasztotta köztársasági elnöknek, majd 2017-ben másodjára is. A törvény csak két egymást követő mandátum ellátására ad lehetőséget az államfőnek. A Magyar Honvédség hétfőn katonai ceremónia kíséretében köszönt el Áder János volt köztársasági elnöktől, aki egyben a honvédség főparancsnoka is volt.
A mai naptól hivatalosan is Novák Katalin Magyarország köztársasági elnöke. Az új államfő a Francia Becsületrend lovagkeresztjének és a Lengyel Köztársasági Érdemrend parancsnoki keresztjének birtokosa, emellett számos magyar és külföldi szakmai és civil elismerésben részesült. Felsőfokon beszél angolul, franciául és németül, középszinten spanyolul. Közösségi oldalán tudatta, hogy elnöki munkájában elsősorban Ekler Gergely hivatalvezetőre és Schanda Tamás kabinetfőnökre támaszkodik majd. Diplomáciai kérdésekben Altusz Kristóf, protokollfőnökként Manno István segíti a munkáját, a köztársasági elnöki kommunikációért Volf-Nagy Tünde felel majd. Főhadsegédként Kun Szabó István vezérőrnagyra, az alkotmányosság és a jog területén Módos Mátyásra számít. A Sándor-palota tervezésért és elemzésért felelős vezetőjeként Király András dolgozik majd. A gazdasági igazgatóságot Kreutzer Richárd, az elnöki titkárságot Vicze Katalin irányítja.
Novák Katalin hozzátette, az új kollégák mellett természetesen számít a Sándor-palota korábbi munkatársainak tapasztalatára is. Az új államfő azt is közölte, hogy az ünnepélyes beiktatási ünnepség szombaton a Kálvin téri református templomban tartott ökumenikus istentisztelettel kezdődik, majd a Kossuth téren folytatódik. Délután Novák Katalin megnyitja a Sándor-palota kapuit.
A Szegeden született, reformátusnak keresztelt 44 éves politikus 2020-tól 2021-ig családokért felelős miniszter volt, előtte 2014-től 2020-ig család- és ifjúságügyért felelős államtitkárként, 2017 és 2021 között a Fidesz külügyekért is felelős alelnökeként, 2018-tól pedig országgyűlési képviselőként is működött. Húsz éve férjezett, három gyermeket nevelnek. Felsőfokú tanulmányait a Budapesti Közgazdaság-tudományi és Államigazgatási Egyetemen, valamint a Szegedi Tudományegyetemen végezte, ösztöndíjjal Párizsban is tanult. Végzettsége szerint közgazdász, élt az Amerikai Egyesült Államokban, Franciaországban és Németországban is. Pályáját a Martonyi János által vezetett Külügyminisztériumban kezdte 2001-ben. A gyermekekkel otthon töltött hat évet követően 2010 és 2012 között a külügyminiszter tanácsadója, 2012 és 2014 között pedig Balog Zoltán miniszter kabinetfőnöke volt az Emberi Erőforrások Minisztériumában.
Novák Katalin köztársasági elnök korábban egyértelművé tette, hogy ahogy ezelőtt, úgy a jövőben is a magyar gyermekek és családok sorsa marad a szívügye, köztársasági elnökként is értük dolgozik majd. Nemrég úgy nyilatkozott, nem egyfajta bábuként tölti majd be az államfői tisztséget, tettekre készül, szuverén döntésekkel és aktív közéleti szerepvállalással.
A magyar alkotmány (Alaptörvény) amúgy nem sok mozgásteret biztosít az államelnöknek, politikai szerepe többnyire szimbolikus, protokolláris. A magyar államfő nem alkot sem törvényt, sem rendeletet, nem ad utasítást a kormányzat szerveinek. Kevés az ország sorsát úgymond befolyásolni tudó hatásköre. Novák Katalin „aktív köztársasági elnökként” az államszervezet működéséhez – ha személyiségéből, eddigi szakmai munkájából indulunk ki – a családok, a gyermekek védelmét, a keresztény értékrendet és a Magyarország érdekeiért való állhatatos nemzetközi kiállást tudja esetleg hozzáadni, miközben a napi politika felett kell állnia.
Novák Katalin a köztársasági Magyarország első női és egyben legfiatalabb államfőjeként kezdi meg munkáját, háromgyerekes családanyaként. Női államfőként a harmadik lesz Magyarország történelmében, Nagy Lajos lányát, I. Mária királynőt (1382–1387) és Mária Teréziát, azaz II. Máriát (1740–1780) követően.
