A német szövetségi parlament, a Bundestag megvonta a bizalmat Olaf Scholz kancellártól és kormányától. A német kancellár bizalmi szavazást kért a törvényhozástól, mivel kormánya bukása már hetekkel ezelőtt elkerülhetetlennek tűnt. A célja ezzel az volt, hogy pozícióját megerősítse az előre hozott választáson, ám vélhetően ez sem sikerül majd.
A 717 képviselő közül 394-en szavaztak nemmel. 207 képviselő igennel szavazott, 116 képviselő tartózkodott, ami ezen a szavazáson elutasításnak számít. Scholznak 367 igen szavazatra lett volna szüksége a többséghez.
Az eredmény várható volt. A Bundestag döntése megnyitja az utat az új választások előtt, amelyekre 2025. február 23-án kerül sor. Előbb azonban Frank-Walter Steinmeier szövetségi elnöknek hivatalosan fel kell oszlatnia a Bundestagot. Erre mától számítva 21 napja van. Új választás kiírása azonban csak úgy volt lehetséges, hogy az alaptörvény 68. cikke szerint a szövetségi kancellár bizalmi szavazást kért maga ellen a Bundestagtól, amit, úgymond, el kellett veszítenie ahhoz, hogy új választások jöhessenek Németországban. Olaf Scholz december 11-én írásban kért önmaga ellen bizalmi szavazást, amelyről ma döntött a német parlament.
Legfőképpen a háborúpártiság okozta Olaf Scholz kormányának vesztét. A németek ugyanis megelégelték a háborúpárti politikát. Ugyanakkor gazdasági megtorpanás tapasztalható az országban, ahol ráadásul meredek emelkedik a bűnözés a tragikusan elhibázott bevándorláspolitika miatt. A 85 milliós Németországban ma már a lakosság egyharmada nem német származású, egytizede pedig iszlámhitű. Már milliós nagyságrendű az állami segélyből élő, dologtalan migránsok száma.
Szakértők szerint az új választásokon a kereszténydemokrata-szociáldemokrata nagykoalíció előretörése a legvalószínűbb forgatókönyv, a kereszténydemokrata Friedrich Merz, a kancellári poszt várományosa azonban szintén hangsúlyozottan háborúpárti álláspontot képvisel, ráadásul az Angela Merkel-féle Willkommenskultur híve.
