Kilencvenhat évesen meghalt Harry Belafonte zenész, színész és emberjogi aktivista – adta hírül a New York Times. Ügynöke tájékoztatása szerint Belafonte pangásos szívelégtelenségben halt meg.
A karibi bevándorló gyermeke, Harold George Belafonte már New Yorkban született, olyan tehetségekkel együtt tanulta a „nagy almában” az előadóművészetet, mint Marlon Brando, Tony Curtis, Walter Matthau, Bea Arthur vagy Sidney Poitier, az utóbbival bensőséges barátságot is ápoltak. Tanulmányai mellett az American Negro Theater társulatának tagja volt, de a Broadwayn is fellépett, ekkor kapta első Tony-jelölését is. Poitier-vel azon kevés fekete színész közé tartoztak, akik sikeres filmszínészi karriert tudhattak magukénak, kettejük közül azonban Poitier futott be végül a filmiparban.
Belafonténak azonban inkább zenei ambíciói voltak, az ötvenes években a zeneiparba is betört, a New York-i bárokból a toplistákig küzdötte magát: az 1956-ban megjelenő Calypso amellett, hogy a listák élére ugrott, az első album lett, amelyből egy év alatt egymillió darab fogyott el, sőt, Angliában az első, amelyből ennyit egyáltalán megvettek az évek során.
Zenei és színészi karrierje mellett Belafonte legalább ennyire elhivatott aktivista volt, aki közeli barátságot ápolt Martin Luther Kinggel. Rendszeresen szót emelt többek közt a rasszizmus, az apartheid és a szegénység ellen is. Karrierje során három Grammyt nyert – ebből egy életműdíjat –, de Tony- és Emmy-díjjal is jutalmazták.