Megjelentek a Szülőföldön magyarul program idei pályázati felhívásai, szerdától május 3-ig várják a jelentkezéseket – jelentette be a magyar Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára Budapesten azt, amit eddig is tudnivaló volt, hiszen a sajtó már korábban beharangozta. Amint azt is, hogy a kérelmeket kizárólag elektronikusan, az újonnan létrehozott Mipont.hu oldalon lehet benyújtani.
Ez utóbbi változás látszólag könnyítést jelent a modernizáció szlogenje alatt, de a puding próbája az evés. Ahogy az köztudott, a digitalizáció csak bizonyos rétegek és csoportok és korosztályok számára hozzáférhető, és nem is mindenki számára érthető, kézenfekvő.
Az illetékesek állítják, hogy egy olyan digitális platformot alakítottak ki, amely segítséget kínál a Szülőföldön magyarul program pályázatainak benyújtásához, és hogy Mipont.hu oldal egyszerűbbé, kényelmesebbé teszi a kérelmek benyújtását és közvetlen kommunikációt biztosít a szülők, fiatalok számára. A szülők, illetve pályázó fiatalok a regisztráció után kiválasztják azt az oktatási intézménytípust, amelyet látogatnak, és ezután országspecifikusan lehet kitölteni a szükséges pályázati dokumentumokat. Oktatóvideók, beépített mechanizmusok, chatbot is segítik a pályázókat – mondták.
De hogy ez nem fog simán menni, azt Burus-Siklódi Botond, a Romániai Magyar Pedagógusok Szövetségének elnöke már bejelentette: „Nem fog zökkenőmentesen történni, eddig is voltak olyan szülők, akik segítségre szorultak, most is ez fog történni, de a decentralizáció jegyében olyan megoldást javasoltunk, amelyben konkrétabb segítségnyújtásra kértük az iskolákat, pedagógusokat. Tudom, hogy eddig is megtették, ezután még inkább szükség lesz a kollégák segítségére.” Azóta már ki is derült: az RMDSZ által kineveztetett iskolaigazgatók gyorsan rálőcsölték a pályázati dokumentációt összeállítását és digitalizálását az amúgy is túlterhelt, különféle politikai és kampányrendezvényekbe is befogott magyar pedagógusokra. A szülők általában „nem érnek rá” és „nem értenek hozzá”, ők inkább csak felvenni és elkölteni hajlandók a Magyarországról érkező támogatást. A pedagógusok pedig nem mernek tiltakozni az újabb „önkéntes szocialista munkafeladat” miatt, állásaikat féltve.
Mint ismert, az oktatási-nevelési támogatás és a hallgatói támogatás összege százezer forint, ami minden magyarul tanuló határon túli gyermeknek, fiatalnak jár. A juttatást éves szinten mintegy 220 ezer erdélyi, felvidéki, vajdasági, kárpátaljai, horvátországi és muravidéki gyermek, illetve felsőoktatási hallgató után biztosítja a magyar állam. Számuk az ismert demográfiai és társadalmi okok miatt sajnos évről évre csökken.
