Ahogy az borítékolható volt, a bukaresti kormányból való kiebrudalása utána nyomban megjött a közel három éven át hallgató RMDSZ „érdekképviseleti hangja”. Kormányzati tényezőként a magyar párt végigsunnyogta-lapította a román nemzetállami hatalom xenofób, soviniszta, magyarellenes politikai kurzusát, mind belföldön, mind külföldön mellőzte a magyar nemzeti kisebbség problémáinak, fájdalmainak megjelenítését.
Még ki sem hűlt Kelemen Hunor miniszterelnök-helyettes bársonyszéke, az abból felállított politikus már megjelent egy ellenzéki párt kongresszusán, ahol azon koalíciós partnereit bírálta, akikkel pár nappal azelőtt még egy követ fújt. Akiknek az oldalán azt a román nemzetpolitikát jelenítette meg a külföld felé éveken át, ami szerint Romániában a jogállam, a demokrácia és a nemzeti kisebbség helyzete is ideális, példamutató.
Csoma Botond, az RMDSZ Kolozs megyei parlamenti képviselője, alsóházi frakcióvezetője az elmúlt napokban Strasbourgba repült, ahol megjelent az Európa Tanács esélyegyenlőségi és diszkriminációellenes bizottságának ülésén. Itt beszámoló hangzott el a nemzeti kisebbségek európai helyzetéről annak apropóján, hogy 25 éve lépett hatályba a nemzeti kisebbségek védelméről szóló keretegyezmény. Csoma szerint „Roter Petra a Keretegyezmény Tanácsadó Bizottságának elnöke ismertette a nemzeti kisebbségek európai helyzetét”, bár a szlovén hölgy hivatalos neve: dr. Petra Roter („President of the Advisory Committee on the Framework Convention for the Protection of National Minorities”).
A párt sajtója lelkendezve számolt be arról, hogy Csoma Botond is felszólalt és (legalábbis a közösségi médiában megosztott önbeszámolója szerint) bátran rámutatott azokra a nemzeti kisebbségeket hátrányosan érintő gyakorlatokra, amelyeket Romániában tapasztalhatunk. Idézték is imigyen: „Továbbra is szegregációs vádakkal nézünk szembe, amikor oktatási intézményeket akarunk létrehozni, mint például Marosvásárhelyen, Bánffyhunyadon, vagy amikor a nemzeti kisebbségek jelenléte nemzetbiztonsági tényezőként van számontartva. Beszámoltam arról, hogy az RMDSZ a román nyelv elsajátítására is külön tanterv bevezetését szorgalmazta, hogy minél több magyar gyermek tanulja meg az ország nyelvét, ám ennek a gyakorlatba ültetése nehézkesen zajlik. Végkövetkeztetésként elmondható, hogy nemcsak az erdélyi magyarok helyzetében, hanem a többi nemzeti kisebbség esetében is a romániai kisebbségvédelem a két ország kapcsolatára redukálódik, amely nem helyes megközelítés. Romániának nem szabad továbbra is kvázi másodrangú állampolgárként kezelnie a magyarokat, tennie kell a nemzeti alapú gyűlöletkeltés ellen, és fel kell adnia a mintaállam kirakatretorikát”.
Volt olyan erdélyi sajtóorgánum, amely szerint Csoma azt is elmondta ezen a külföldi bizottsági ülésen, hogy az utóbbi időben teljesen hamis alapon vádolják a romániai magyarokat szegregációval, amikor kisebbségi oktatási intézmények létrehozásán iparkodnak. A parlamenti képviselő azt is megjegyezte: a romániai magyar közösséget gyakran nemzetbiztonsági kockázati tényezőnek tekintik. Hazatérve azt nyilatkozta, hogy arra kérte a tanácsadó testület elnökét, „aki sokszor találkozik román hatóságokkal”, hogy a találkozókon vesse fel ezeket a kérdéseket.
Magyar és román politikai elemzők szinte egybehangzóan mutattak rá az elmúlt napokban, hogy az RMDSZ immár ellenzéki pozícióban retorikai és kampányelemként fogja hangoztatni azokat a „romániai magyar sérelmeket”, amelyeket a PSD-PNL-RMDSZ-kormány 2020. decemberi megalakulásakor nyomban sutba vágott, elsüllyesztett, elfelejtett…
R. B. M.
