Megkezdődtek 14. Kolozsvári Magyar Napok

A Farkas utcai református templom melletti óparókia, a magyar kormány támogatásával felújított Herepei-ház avatójával, illetve az ezt megelőző istentisztelettel vette kezdetét a 14. Kolozsvári Magyar Napok augusztus 13-án.

Kató Béla, az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke hangsúlyozta, hogy az egyház nem öncélúan, csupán a műemlékvédelem miatt újította fel a Herepei-házat, hanem hogy átadja az ifjúságnak. „Legyen ez a hely kovásza a jövőnek” – fogalmazott.

A Kolozsvári Magyar Napok kapcsán kiemelte a találkozás fontosságát, és emlékeztetett, hogy a rendezvénysorozat valamelyik magyar történelmi egyház templomában, hálaadással kezdődik, mely alkalomra új közösségi teret építenek, újítanak fel. A Herepei-házzal befejeződött a Farkas utcai református templom közel egy négyzetkilométeres körzetének, az egyház „legszentebb terének” az újjáépítése. A templom, a két iskola, az óvoda és ez a ház tökéletesen szemlélteti, mire van szükség a jövőben, hogy megmaradjon a kolozsvári magyarság – fogalmazott Kató Béla a közeli tanintézetekre is utalva.

Oláh Emese kolozsvári alpolgármester a házat Kolozsvár újabb kincsének nevezte, mely bizonyítja, hogy a városban érdemes magyarnak lenni. Apetroae Lucas, az egyházkerület ifjúsági referense az IKE nevében az öröm és hála érzését tolmácsolta a kapott ajándékért.

Az épület történetét és a felújítást Weisz Attila művészettörtész ismertette, aki szerint a tanácstermében talált későreneszánsz falfestés, a latin nyelvű bibliai idézetek, intelmek miatt ez Kolozsvár és Erdély ékköve. Külön megköszönte, hogy az egyház nem sajnálta az időt, pénzt a restaurálására. Az ünnepségen egy időkapszulát is elhelyeztek, majd a szalagvágás után Kató Béla püspök áldotta meg a két év alatt megújult egyházi ingatlant.

A magyar kormányt Potápi Árpád János nemzetpolitikáért felelős államtitkár képviselte, aki egyebek mellett azt mondta: ha az összetartozás, összefogás megvalósul, csodákra vagyunk képesek. Úgy vélte, aki az 1980-90-es évek óta nem járt Kolozsváron, meglepve látja a fejlődést, de ez nem önmagától való. Ehhez a fejlődéshez az is kellett, hogy mi, magyarok összefogjunk, hogy a nemzeti összetartozás érzését és élményét megerősítsük egymásban. Hangsúlyozta, hogy az elmúlt 12-13 év egész Kárpát-medencére kiterjedő beruházásai bizonyítják, hogy az összefogás csodákat teremt, és ebben a munkában a történelmi egyházak voltak a magyar kormány kiemelkedő partnerei. „A magyar történelmi egyházak munkássága, segítsége nélkül nem tudtuk volna megőrizni magyarságunkat, hitünket” – vélte.

A Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára egy nappal korábban Ópusztaszeren, a Magyarok Országos Gyűlésén azt mondta: a szocialisták utolsó teljes évéhez képest az Orbán-kormány több mint tízszeresére növelte az évente nemzetpolitikai célokra fordított támogatások nagyságát. Potápi szerint a határon túl elért eredmények imponálóak, szinte nincs a Kárpát-medencének olyan magyarok lakta települése, ahova a kormány támogatásai vagy programjai ne jutottak volna el. Mintegy ötezer szervezet, intézmény kapott támogatást, és több mint száz nemzeti jelentőségű programot, intézményt tart fent a kormány évről évre. 309 milliárd forintból 5400 beruházás valósult meg az elmúlt 12-13 évben – tudatta a politikus, kiemelve 155 új óvoda építését és 725 meglévő felújítását. Hozzátette: a kormány célja, hogy minden magyar, illetve vegyes házasságban született gyermeknek elérhető legyen a magyar óvodai nevelés, hogy azt követően a magyar iskolába iratkozhassanak be.
Total
0
Megosztás
Előző hír

A nyugatiak fizetnek, az ukránok strandolnak

Következő hír

Akiket a romániai adófizetők tartanak el

Related Posts
Total
0
Megosztás