Megrendezték a 33. Csoma-napokat Kovásznán

A háromnapos rendezvénysorozat szombaton ért véget Kőrösi Csoma Sándor szülőfalujában, Csomakőrösön, ahol ünnepi istentisztelet és emlékünnepség keretében hajtottak fejet Kelet-kutató tudósunk nagysága előtt erdélyi és magyarországi tisztelői.

A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület által szervezett rendezvénysorozat csütörtökön tudományos konferenciával kezdődött Csomakőrösön, délután a kovásznai Kádár László Képtárban képzőművészeti tárlat nyílt, ahol átadták a Szentimrei Judit- és a Kőrösi Csoma Sándor-díjat. Pénteken iskolai emlékünnepség volt a tibetológus nevét viselő középiskolában, majd este a diákok gálaműsora zajlott. A rendezvény szombaton a csomakőrösi Csoma-emlékház udvarán zárult, ahol átadták a Csoma-emlékérmet az egyesület alapítójának és örökös tiszteletbeli elnökének, Gazda Józsefnek sok évtizedes közösségépítő és közéleti munkásságáért.

Ferencz Éva, a közművelődési egyesület elnöke az évente megrendezett Csoma Napok mellett a dolgos hétköznapok fontosságát hangsúlyozta, amikor mindenki teszi a dolgát, ahogy Csoma is tette. „Úgy vélem, hogy ma, amikor a szebb, könnyebb, teljesebb élet reményében egyre több fiatal hagyja el szülőföldjét, egyre többen választanak előbb iskolát, majd munkát s végül új hazát, amikor egyre gyorsuló ütemben ürülnek ki az itthoni templomok, az iskolák, különösen fontos Csoma példája. Ő, a nagy utazó lehet a minta arra, hogy miként válhat az idegenben kamatoztatott tudás a nemzet javára, s hogyan maradhat valaki idegen közegben haláláig székely-magyar. Csoma a magyarok őshazáját felkutatni, tanulni, kutatni indult. S bár nem azt találta meg, amit keresett, amit hátrahagyott, minden időkre örök kincsévé vált az emberiségnek. Tibeti–angol szótárával egy olyan kaput nyitott meg, amelyet a világ minden táján az ő nevével s utána rögtön a székely-magyar jelzővel jegyeznek. Hálával és felelősséggel tartozunk, hogy itt, a szülőföldjén is ismerjék, szeressék és kutassák, hiszen ő a miénk, ő a márkanevünk és védjegyünk, az örökségünk és a hagyatékunk.”

A Csoma Napok zárórendezvénye szombaton a csomakőrösi református templomban istentisztelettel kezdődött, amelyen Kolumbán Vilmos József erdélyi püspökhelyettes hirdetett igét. Ezt követően a falu központjában, Kőrösi Csoma Sándor (1784 v. 1787 v. 1788–1842) szobránál hangzottak el ünnepi beszédek, a helyi iskolások rövid zenés-verses összeállítást mutattak be, közreműködött az uzoni Atlantis Fúvószenekar.

A koszorúzás után az ünneplés a Csoma-emlékház udvarán folytatódott, ahol sor került a Csoma-emlékérem átadására. „A Kőrösi Csoma Sándor Közművelődési Egyesület által alapított Csoma-emlékérem egy olyan díj, melyet évente adományozunk egy olyan személyiségnek, aki munkássága révén kiemelkedő értékkel gazdagítja a Csoma- és a magyarságkutatás eredményeit. Amellett, hogy bárkit az eddigi díjazottak közül megrövidítenék, megkockáztatom a kijelentést: idén annak a személynek nyújtjuk át a díjat, aki leginkább kiérdemelte azt, és akinek köszönhetően az egyetemes magyar kultúra gazdagodott, nem csak a Csoma- vagy magyarságkutatás. Gazda József ő, egyesületünk alapítója, tiszteletbeli elnöke és örök időkre mentora, szellemi vezetője, a Csoma-emlékápolás kitartó és fáradhatatlan ügyvivője, közíró, műkritikus, nyugalmazott tanár” – méltatta Ferencz Éva, az egyesület elnöke a 87 éves kitüntetettet.

Total
0
Megosztás
Előző hír

A magyarországi baloldal törvénytelenségek elkövetésére bujtogatja az embereket

Következő hír

Megint randalírozott a baloldal a budai várban

Related Posts
Total
0
Megosztás