Archív fotókat és korabeli dokumentumokat bemutató kiállítással népszerűsíti a román külügyminisztérium június 4-ét, mint a „Trianoni Szerződés Napját”, arra a történelmi eseménnyel kapcsolatos törvényre hivatkozva, amelyet 2020-ban fogadott el a román parlament.
A bukaresti külügyi tárca az MTI-hez is eljuttatott mai közleményében azt írta: mindig hálával idézi fel az elődöknek a nemzeti célkitűzések megvalósulásáért tett külpolitikai erőfeszítéseit, beleértve a „Nagy Egyesülés” (az Erdély és a Román Királyság egyesülését egyoldalúan kikiáltó 1918. december 1-jei gyulafehérvári román népgyűlés) nemzetközi elismertetését. „A soknemzetiségű nagy birodalmak szétesésének körülményei között, a Woodrow Wilson amerikai elnök által 1918-ban meghirdetett elvek alapján a részvevő államok a párizsi békekonferencián Európa békéjéről tárgyaltak, egyebek mellett önrendelkezési elvet ültetve gyakorlatba. Első alkalommal vették igénybe szakértők tudományos álláspontját olyan szakterületeken, mint a nemzetközi jog, történelem, statisztika, térképészet, lingvisztika, néprajz” – írta a rendezvény ismertetőjében a román külügyminisztérium, hozzátéve: a kiállítás a román diplomácia hozzájárulását mutatja be a párizsi békekonferencia előkészítéséhez és lebonyolításához.
A kiállítást a szerdai megnyitó után később csak június 4-én, majd a gyermeknapot és ortodox pünkösdöt magában foglaló ötnapos hosszú hétvége után, június 6. és 9. között tekinthetik meg az érdeklődők előzetes előjegyzés alapján.
A bukaresti parlament 2020-ban, egy volt külügyminiszter, a szocialista Titus Corlățean kezdeményezésére nyilvánította a trianoni szerződés napjává június 4-ét Romániában. „A trianoni szerződés nemcsak Erdélynek az anyaországhoz, Romániához történt visszatérését szentesítette jogilag, hanem a térség többségi román lakosságának politikai és polgári jogait is elismerte” – írta a törvénytervezet indoklásában a szociáldemokrata szenátor, gyalázatos hazugsággal operálva: Erdély soha nem volt azelőtt „Románia” része, ilyen nevű állam nem is létezett a 19. század végéig. Corlățean szerinte ez a dokumentum képezi a kétoldalú román–magyar kapcsolatok alapját, és úgy értékeli: a mai Európai Unióban elfogadhatatlan minden olyan próbálkozás, amely a történelem átírására és revizionista álláspontok hangoztatására irányul.
A jogszabály szerint a Trianoni Szerződés Napján a történelmi esemény jelentőségét népszerűsítő rendezvényeket tartanak, amihez az állami és helyi hatóságok logisztikai vagy költségvetési támogatást nyújthatnak. A törvény szerint a bukaresti kormánynak és a helyi hatóságoknak gondoskodniuk kell arról, hogy június 4-én kitűzzék a köztereken Románia nemzeti lobogóját.
Közismert, hogy a franciaországi Versailles-hoz tartozó Nagy-Trianon kastély folyosóján 1920. június 4-én aláírt, Magyarországra erőszakkal rékényszerített imperialista békediktátum övetkeztében az Osztrák-Magyar Monarchia megszűnt, Magyarország lett az egyik utódállama, de úgy, hogy területe jelentős részét elvesztette, 282 870 négyzetkilométerből mindössze 92 607 maradt, a lakosság lélekszáma 13 millió fővel csökkent, és 3,3 millió magyar rekedt az új országhatáron kívülre. Mohács után az volt a magyar nemzet legnagyobb tragédiája, amit a román nacionalisták törvénybe iktatva ünnepelnek és ünnepeltetnek, hiszen ennek következtében az alighogy létrejött balkáni állam ölébe hullott a teljes Erdély, a Partium és a Bánság nagy része.
