A Pașca család által működtetett Bihar megyei „otthonok” (menedékhelyek és elfekvők) engedély nélkül működtek ugyan, de lakóinak alapvető ellátása biztosított volt – így indokolta a bukaresti törvényszék Viorel Pașca és bűntársai fogdába küldésének elutasítását. Az 55 éves „szociális vállalkozó” napok óta szabadon mozog és nyilatkozik a bulvártévéknek, -sajtónak.
A szervezett bűnözés és terrorizmus elleni ügyészség (DIICOT) még a múlt héten kérte az illetékes törvényszéktől az Asociația Dumbrava – Dumnezeu Poartă de Grijă (Tenkemocsár – Isteni Gondviselés Egyesület) vezetője és közvetlen munkatársai előzetes letartóztatását. Andrada Albescu bírónő csütörtökön elutasította a vádhatóság indítványát, és elrendelte a gyanúsítottak szabadlábra helyezését hatósági felügyelet melllett. Ezt a kényszerintézkedést szabta ki Pașca felesége, három fia és az egyesület több fiókszervezetét irányító Delia Mioara Păcală ellen is.
Az ügyészek szerint a gyanúsítottak több száz embert vittek kórházakból és állami szociális intézményekből Bihar megyei ingatlanokba, azt a látszatot keltve, hogy ezekben a létesítményekben szakápolást, kezelést és szociális ellátást biztosítanak számukra. Csakhogy Viorel Pașca egyesülete sem jogi, sem szervezeti vagy szakmai szempontból nem volt felkészülve erre a tevékenységre. (Pl. a gyógyszereket analfabéta ápolók osztogatták nekik.) A Bihar megyei ingatlanokba elhelyezett gondozottak ráadásul olyan kiszolgáltatott, pszichés fogyatékossággal élő emberek voltak, akik képtelenek voltak megvédeni magukat vagy kifejezni az akaratukat – közölte korábban a DIICOT. Maga Pașca egy tévéadásban bevallotta, hogy nyolc évig „gondozott” egy olyan öreg, fogyatékos embert, aki a nagyváradi vasútállomáson „gyűjtöttek be”, iratok nélkül, s akit végül úgy temettek el a tenkemocsári görögkatolikus temetőben, hogy nem ismerték a kilétét. A szerencsétlen nem tudott románul, magyarul beszélt-gagyogott, de senki sem értette, hogy mit. Ennyi év alatt egyszer sem kerítettek egy „tolmácsot” számára, pedig Bihar megyében még ma is él 110 ezer magyar – a legutóbbi, 2021-22-es népszámlálás szerint…
A bukaresti törvényszék hétfőn közzétett indoklása szerint Pașca „otthonai” valóban nem a szociális szolgáltatásokra vonatkozó jogszabályok szerint működtek, és nem feleltek meg az előírt követelményeknek. Albescu bírónő ugyanakkor megállapította, hogy a gondozottaknak többnyire volt ágyuk, éjjeliszekrényük, mosdójuk, televíziójuk, rendszeresen kaptak ételt, ruhát, gyógyszert és hozzáfértek bizonyos egészségügyi szolgáltatásokhoz.
A bírónő szerint a bűncselekmény elkövetelésének megalapozott gyanúja továbbra is fennáll. Semmi sem cáfolja azokat a hiányosságokat, amelyek a szakszerűtlen gyógyszeres kezelés, a szakképzett személyzet hiánya, a gondozottak elégtelen felügyelete és a szociális szolgáltatások normáinak megsértése miatt merültek fel. Azonban Albescu szerint a gondozottakat nem hagyták embertelen körülmények között magukra Pașca egyesületének ingatlanjaiban. Emiatt a gyanúsítottak szabadlábon hagyása nem jelent akkora veszélyt a közrendre, ami indokolná a letartóztatásukat – olvasható az indoklásban.
A bírónő arra is hivatkozott, hogy az az egyesület gondoskodott az otthonokban elhunyt személyek temetéséről és a halálesetekkel kapcsolatos hivatali ügyintézésről. Ez szerinte nem zárja ki annak gyanúját, hogy a gyanúsítottak érdekeltek voltak a temetési segélyek megszerzésében, de azt bizonyítja, hogy az elhunytak úgymond megkapták a végtisztességet.
Az indoklás szerint a gondozottak többsége hajléktalan, egyedülálló vagy hozzátartozói által elhagyott ember volt. A bíró hangsúlyozta: ez nem mentség az otthonok engedély nélküli működtetésére és az esetleges bűncselekményekre, de figyelembe kell venni, hogy sok gondozott számára az alternatíva az intézményi védelem teljes hiánya vagy az utcára kerülés lett volna.
Viorel Pașca a bíróságon azt állította, hogy korábban megkeresett több állami intézményt, köztük az egészségügyi és a munkaügyi minisztériumot is azzal a kéréssel, hogy vegyék át az egyesület otthonainak beteg gondozottjait, de senki nem válaszolt. Kijelentette: ha hibázott, sajnálja, de nem bánta meg, amit tett, mert jó szándékkal akart segíteni. A Pașca család „sztárügyvédje” elismerte, hogy az otthonoknak nem volt működési engedélyük, nem rendelkeztek például gyógytornásszal, és a helyiségek mérete sem felelt meg a magánotthonokra vonatkozó normáknak. Azonban szerinte a DIICOT tévesen minősítette az ügyet emberkereskedelemnek és jogtalan fogva tartásnak.
