Augusztus 20-a Magyarország nemzeti ünnepe és hivatalos állami ünnepe az államalapítás és az államalapító I. (Szent) István király emlékére. A nap egyben a magyar katolikus egyház egyik – Magyarország fővédőszentjének tiszteletére tartott – főünnepe.
Szent István öröksége konstruktív együttműködésre és békés ünneplésre kötelez – mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek, a magyarországi római katolikus egyház prímása Szent István ünnepén, azaz ma közzétett rövid viedóüzenetében.
Szent István király napján azt az örökséget ünnepeljük, amely ma is arra kötelez, hogy megtaláljuk egymással a hangot, és hogy „konstruktívan működjünk együtt mindenben, ami a mienk, és ami bennünket a hazához köt” – fogalmazott a bíboros, hozzátéve, hogy ez az örökség kötelez arra is, hogy „egyetértésben, békességben” ünnepeljünk. Erdő Péter hangsúlyozta: nagyon fontos, hogy „egymásnak testvérei legyünk ebben a hazában és mindenütt a nagyvilágban”.
A bíboros azt kérte az emberektől, ebben a szellemben imádkozzanak a hazájukért és kérjék Isten áldását és „Szent István közbenjárását egész nemzetünkre, egész népünkre”.
A hivatalos magyar kormányzat ezúttal is megosztó attitűdöt képvisel: a korábbi évek tradícionális fővárosi tűzijátékát alaposan megkurtította, diszkót vezényel a Kossuth-térre, a ma reggeli tisztavatáson pedig a saját maga által kreált új köztársasági elnököt nem hagyta szóhoz jutni. Helyette a fészbúk-kormányzás fenegyereke, Magyar Péter miniszterelnök szónokolt hosszan az Országház előtt, a közösségi médiában pedig álságos sikerpropagandával próbálta leplezni a száznapos TiSza-kormányzás egyre súlyosabb kudarcait és mulasztásait. Közben az is kiderült: a kormánynak adókat kell emelnie vagy az állami kiadásokat kell csökkentenie drasztikusan, ha el szeretné érni a Brüsszel által előírt és a tiszások által vállalt célokat.
A partiumi és erdélyi városokban is megünneplik csütörtökön, augusztus 20-án a keresztény magyar állam alapítását. Mint megírtuk, Nagyváradon háromnapos ünnepséget tartanak Magyar Kulturális Napok címmel, több városban az új kenyér megáldásával és koszorúzással emlékeznek a helyi magyar közösségek.
