Az állami kiadások lehető legnagyobb mértékű csökkentéséről fogadott el átfogó tervet a kormánykoalíció – jelentette be Marcel Ciolacu román miniszterelnök, aki szerint az év végéig 5,8–6 milliárd lejjel szándékoznak csökkenteni az állami kiadásokat. Nicolae Ciucă miniszterelnök-helyettes azt is közölte, hogy további hatmilliárd lejt kívánnak behajtani a tervezett adóemelésekből. Mindez a költségvetési hiány visszaszorítását célozza. De Romániáról köztudott, hogy a meg nem valósuló vagy rosszul megvalósuló tervek országa…
Ciolacu szerint az elfogadott terv alapelve az, hogy a kiadáscsökkentés terhét elsősorban az államnak kell magára vállalnia, és nem az állampolgároknak vagy a versenyszférának. A terv több tucat intézkedést foglal magában, többek között 200 ezer betöltetlen közalkalmazotti állás felszámolását (ami nyilvánvalóan látszatintézkedés, megtakarítást nem eredményez), az „indokolatlan‟ pótlékok eltörlését (ami általában újabbak bevezetésével jár), intézmények összevonását vagy felszámolását (aminek általában az átnevezésük a végeredménye), a vezetői tisztségek számának és az állami vállalatok vezetőtestületi illetményeinek csökkentését (ami sosem szokott sikerülni). Ugyanakkor szigorúbb teljesítmény-ellenőrzést vezetnek be az állami hatóságoknál, és többé nem fogják „nevetséges áron koncesszióba adni az állam tulajdonában lévő természeti erőforrásokat‟, a haszonbérleti díjakat pedig az inflációhoz igazítják. Mindezek mellett eltörölnek bizonyos adókedvezményeket is, de az ördög mindig a részletekben búvik meg.
Nicolae Ciucă előző kormányfő, a Nemzeti Liberális Párt (PNL) elnöke szerint a kiegyensúlyozott költségvetés-konszolidációval Románia erőteljes fejlődését szeretnék elérni a következő években, ugyanakkor tartani akarják magukat a nemzetközi szervezetek által elfogadott hiánykvótákhoz is. Ezért 12 milliárd lejes költségvetési megtakarítást terveznek 2023-ra. Ebből hatmilliárdot a kiadáscsökkentéssel, további hatmilliárdot pedig új bevételek biztosításával teremtenek elő. A PNL elnöke fontosnak nevezte, hogy mindenekelőtt az állami kiadások csökkentését és egy közép-, illetve hosszú távú gazdasági növekedésre vonatkozó elképzelést vázoljanak fel, mielőtt a lakossággal vagy a versenyszférával szemben fogalmaznának meg elvárásokat.
Állítólag a tervezett intézkedések között szerepel az államtitkárok számának csökkentése ötödével, a helyhatósági kabinetek létszámának felére csökkentése, az állami vállalatok vezetőségi tagjai számának csökkentése, az irodavezetői funkció eltörlése, mindezek mellett viszont növelik a vezetők beosztottjainak számát. A parlament, a kormány és a minisztériumok alárendeltségében lévő bizonyos intézményeket összevonnak, és előtérbe helyezik az országos beruházási programokat. Az állami vállalatoknál 50 százalékkal csökkentik a vezetőségi tagok tanácsadóinak számát; az igazgatótanácsok létszáma többé nem haladhatja meg a hetet, a szakértői bizottságok létszámát pedig ötre csökkentik. A felsoroltak illetménye nem haladhatja meg többé az illető ágazatban fizetett bruttó átlagbér háromszorosát, és nem lehet nagyobb egy államtitkári illetménynél. Korlátozzák az állami vállalatok vezetőségi tagjainak alapbérét is. Üdülési pótlékot csak azok kapnának a tervek szerint, akiknek a havi bruttó fizetése nem éri el a tízezer lejt. A meglévő kutatási-fejlesztési intézeteket megritkítják, ezek személyzetét 15 százalékkal fogják csökkenteni. Újságírói kérdésre válaszolva Nicolae Ciucă azt is elmondta, véleménye szerint a felsorolt intézkedéseket még augusztus folyamán el kell fogadni.
A költségvetési hiány egyébként jóval nagyobb 12 milliárd lejnél: már idén áprilisban 20 milliárd lej volt, júliusban pedig meghaladta a 37 milliárdot. Ez azt jelenti, hogy tarthatatlan az idénre kitűzött 4,4 százalékos költségvetési hiánycél, sőt, szakértők szerint a 6 százalékot is meghaladhatja, mivel a kormány nem jól mérte fel a bevételeket és a kiadásokat. Az EU szabályai legtöbb 3 százalékos deficitet fogadnak el, ezt jövőre tűzte ki magának Románia, hogy megszabaduljon a túlzottdeficit-eljárástól, ami szankciókkal is járhat.
A bukaresti kormánypropaganda váltig állítja, hogy a többmilliárd lejes kiadáscsökkentéseket „az állam bánja” majd, nem pedig a polgár. Ám aki nem naiv, az tudja, hogy az államot az adófizetők tartják el, azaz a polgárok. A tetemes, magas kamatú kölcsönöket – amiket az állam folyamatosan felvesz – szintén ők kell visszafizessék. Vagy a gyermekeik, unokáik…
