Sepsiszentgyörgyön tartották meg a hétvégén az I. Kárpát-medencei alkotmánybírói konferenciát azzal a céllal, hogy támpontokat keressenek a Kárpát-medencei kisebbségre vonatkozó alkotmányjogi gyakorlatokban, megvizsgálják a tartományi és nemzetiségi autonómia, kisebbségvédelem, valamint demokratikus önkormányzati törekvések kérdésköreit.
A tanácskozáson négy ország – Románia, Magyarország, Szlovákia és Szerbia – alkotmánybíróságainak 9 magyar tagja vett részt.
A konferencián Korhecz Tamás, a szerbiai alkotmánybíróság tagja beszélt a tartományi és nemzetiségi autonómiáról. Varga Zs. András, a Kúria elnöke a Velencei Bizottság kisebbségvédelmi gyakorlatát vázolta. Mészáros Lajos, a Szlovákiai Országos Bírósági Tanács tagja, volt alkotmánybíró a demokratikus önkormányzati törekvéseket ismertette, majd Varga Attila, a romániai taláros testület tagja a jogállamfelfogás és -értelmezés kérdéskörében értekezett. Sulyok Tamás, a magyarországi Alkotmánybíróság elnöke az alkotmányjogi gondolkodásban használt nemzeti és kisebbségi identitás kérdéskörét járta körül, Szigeti Lubos, a szlovákiai testület alelnöke a nemzeti kisebbségek helyzetének jogi szabályozásáról beszélt. Benke Károly, a romániai Alkotmánybíróság segédbírói testületének megbízott vezetője a helyi közigazgatás alapelveiről beszélt, a hazai Alkotmánybíróság gyakorlatában. Puskás Bálint, nyugalmazott romániai alkotmánybíró pedig az egységes nemzetállam fogalmát és az autonómia alkotmányosságának témáját járta körül – tájékoztatott az erdélyi magyar sajtó.
A beszámolókból a többi között kiderült, hogy az európai fősodor elutasítja az autonómiát és a térségben Szerbia az egyetlen állam, amely alkotmányában rögzítette az autonómiát.
Korhecz Tamás, a szerb Alkotmánybíróság magyar tagja arra mutatott rá, hogy a szerbiai alkotmány egyaránt szabályozza a területi autonómiát Vajdaság és Koszovó tartományok számára, és a nemzetiségi autonómiát is, amit a nemzeti tanácsok gyakorolnak.
Nyugat-Európában az autonómiákat nem jogkérdésként, hanem ténykérdésként kezelik, vagyis kész ténynek veszik, hogy egy adott országban kialakult valamilyen autonómiaforma az csak úgy van, és nem tartozik a jogilag kötelező elvárások közé, mutatott rá a háromszéki gyökerekkel rendelkező Varga Zs. András. A magyarországi Kúria elnöke a Velencei Bizottság tagjaként tartott előadásában kifejtette: a nyugat-európai nemzetfogalom kizárólag a politikai nemzetre épül, míg a magyar esetben a kulturális nemzet a fontos. Legnagyobb baj, hogy a Nyugat ebből nem ért semmit, nem érti a nemzeti kisebbségek problémáit.
Varga Attila, a román alkotmánybíróság magyar tagja szerint a romániai törvényhozás alkotmányos mulasztásban van, mert a 2003-as alkotmánymódosításkor bekerült, hogy el kell fogadni a kisebbségi törvényt, és erre mindmáig nem került sor.
Puskás Bálint volt alkotmánybíró úgy véli a jelenlegi alkotmány lehetőséget biztosít olyan törvények elfogadására, melyek megteremtik a területi autonómia feltételeit, ehhez csak politikai akarat szükséges.
Kifejtette, a helyi autonómiát több törvény is szabályozza, a területi autonómia pedig több ponton megegyezik a helyi autonómia elvével, ezeket lehetne érvényesíteni. Többek között a helyi autonómia jogrendszere kizárja az alárendeltséget a központi, megyei és a helyi hatóságok között, szabályozza a pénzügyi forrásokat, a saját bevételeket, innen már csak egy lépés a területi autonómia. Ez nem jelentené sem az állam feloszlását, sem az autonóm terület függetlenségét, hanem egy sajátos közigazgatási jogállást, szögezte le Puskás Bálint.
