A szappanoperahősből és televíziós bohócból lett ukrán elnök, Volodimir Zelenszkij aláírta a nemzeti kisebbségekről szóló törvényt. A kijevi törvényalkotók teljes egészében figyelmen kívül hagyták a magyar és más kisebbségi szervezetek által korábban megfogalmazott konstruktív javaslatokat, az államfő pedig egy követ fúj a szélsőnacionlistákkal.
A 8224. számú törvénytervezetet az államfő aláírásával december 29-én küldték vissza a törvényhozásba – olvasható a parlament honlapján ma megjelent közleményben. A törvény elfogadása az egyik feltétele az Ukrajna európai uniós csatlakozásáról szóló tárgyalások megkezdésének. Csakhogy a jogszabály merő szemfényvesztés.
A parlament honlapján közzétett törvény szerint ugyanis az Ukrajnában élő nemzeti kisebbségek képviselőinek joguk van az önazonossághoz, társadalmi szervezetek létrehozásához és a békés gyülekezéshez, rendelkeznek a nézetek és meggyőződések, a vallás, a gondolkodás és a szólás szabadságával, joguk van részt venni a politikai, gazdasági és a társadalmi életben, valamint megőrizni kulturális önazonosságukat. Sőt, a jogszabály – legalábbis szövege szerint – biztosítja a jogot a nemzeti kisebbségek nyelvének szabad használatára a magán- és a közéletben, szóbeli és írásbeli formában, a törvény adta határokon belül.
És itt van a kutya elásva: a törvény adta határokon belül súlyos diszkrimináció éri a nemzeti kisebbségeket! A 2001-ben tartott legutóbbi ukrajnai népszámlálás szerint a lakosság egynegyede volt valamelyik nemzeti kisebbség tagja. A legnagyobb etnikai csoportot az oroszok alkották, akik a lakosság 17 százalékát tették ki. Az elmúlt években Ukrajnában olyan oktatási és nyelvtörvényt fogadtak el, amelyek célja az érintett kisebbségek szerint anyanyelvük kiszorítása a közéletből. Ez elsősorban az orosz nyelv ellen irányult, de korlátozták más nemzetiségek nyelvhasználatát is.
A nemzeti kisebbségek jogainak megsértését kifogásolta a román, a bolgár és a magyar parlament is. Az Európa Tanács parlamenti közgyűlése 2017-ben határozatot fogadott el, amelyben az oktatás ukrán nyelvűvé tételének felülvizsgálatát ajánlotta. A nemzeti kisebbségek védelmének szükségességre a Velencei Bizottság is több ízben felhívta a figyelmet.
A törvényt idén december 15-én közös nyilatkozatban bírálta a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség és az Ukrajnai Magyar Demokrata Szövetség, a kárpátaljai magyarság két nagy érdekvédelmi szervezete is. Rámutattak, hogy a törvényalkotók teljes egészében figyelmen kívül hagyták a magyar és más kisebbségi szervezetek által korábban megfogalmazott konstruktív javaslatokat. A törvény nem csupán megerősíti az oktatási és nyelvtörvényben korábban kodifikált jogszűkítéseket, de újabbakat is bevezet, nem garantálja a kompakt nemzetiségi letelepedési térségek megőrzését, illetve a nemzetiségi szimbólumok használatát sem.
A két magyar szervezet szerint a törvény jelenlegi formájában nem alkalmas arra, hogy Ukrajna jogalkotásában megfelelő eszközül szolgáljon az alkotmány rendelkezéseinek, illetve az ország nemzetközi jogi kötelezettségeinek végrehajtásához a nemzeti kisebbségek jogainak védelme tekintetében.
Időközben Bukarestben is „rádöbbentek”, hogy az ukrajnai románok egyéni és közösségi jogai is súlyosan sérülnek, de a hisztérikus román oroszellenesség és a kritikátlan ukránbarátság körülményei között a román állam képtelen bármit is tenni a Zelenszkij-rezsim túlkapásaival szemben.
*
A legfrissebb hírek szerint ukrán rakétát lőtt le és ártalmatlanított a fehérorosz légvédelem, a minszki kormány magyarázatot követel Kijevtől arra, hogy mit keresett egy ukrán robbanószerkezet Belarusz légterében. „A fehérorosz fél rendkívül komolynak ítéli meg az incidenst” – közölte Anatolij Hlaz külügyi szóvivő, hiszen Belarusz nem hadviselő fél az ukrán–orosz (valójában amerikai–orosz) háborúban.
