Novák és Szijjártó az ENSZ-ben

Magyarország arra sürgeti az ENSZ tagállamait, hogy az orosz–ukrán konfliktusban a békét nyilvánítsák elsődleges célnak – jelentette ki az ENSZ Közgyűlésében a magyar köztársasági elnök. Szijjártó Péter külügyminiszter a nemzeti kisebbségek és a keresztények védelmében szólalt fel.

Novák Katalin a 77. ülésszak plenáris ülésén mondott beszédében emlékeztetett arra, hogy az ENSZ megalakításának legfontosabb célja a béke volt, ahogy ezt az ENSZ Alapokmány I. cikke is megfogalmazza. A köztársasági elnök felhívta a figyelmet arra, hogy Magyarország szomszédságában 20 évvel a délszláv háború után újra háború zajlik, és különös aggodalmat okoz, hogy a háborúnak határon túl élő magyarok is áldozatául esnek. Megerősítette, hogy Magyarország határozottan elítéli Oroszország Ukrajna elleni agresszióját, amely hatalmas emberi szenvedést és pusztítást okozva romba döntötte Európa békéjét és súlyos kihatással van a világ rendjére.

Novák Katalin elmondta, hogy a magyarok a konfliktus kezdete óta az áldozatok mellett állnak, jelenleg is zajlik Magyarország történetének legnagyobb humanitárius akciója, a magyar emberek, egyházak, civil szervezetek, önkormányzatok és a kormány a konfliktus kezdete óta már közel 1 millió embernek nyújtottak menedéket. A köztársasági elnök hangsúlyozta: megtanultuk, hogy a háború gonosz és nem vezet sehova. A háborúnak csak áldozatai vannak, és a legnagyobb veszteségek a családokat érik: az anyákat és apákat, akik elveszítik gyermekeiket a csatatéren, feleségeket, akik elvesztik férjüket a harcokban, gyerekeket, akik elvesztik testvéreiket a háború poklában. A lehető leghatározottabban szólítunk fel az ártatlan civilek ellen elkövetett háborús bűnök kivizsgálására. Ezeket a bűncselekményeket az illetékes nemzetközi intézményeknek dokumentálniuk kell, ki kell nyomozniuk és bíróság elé kell állítani az elkövetőket. Egyetlen elkövetett bűncselekmény sem maradhat büntetlenül – tette hozzá.

Mit akarunk elérni az ENSZ-ben? Megnyerni a háborút? – tette fel a kérdést az államfő, amire választ adva kijelentette, hogy a béke helyreállítása mellett kell kiállni. Rámutatott arra, hogy Magyarország több szövetségi rendszer tagja, az ENSZ mellett a NATO-nak, az Európa Uniónak és az Európa Tanácsnak. Ezeket a szervezeteket eredendően azért hozták létre, hogy a békét szolgálják, a béke teremtette őket, ez adja identitásuk alapját – tette hozzá. „Cseppet sem magától értetődő, hogy ma, amikor Európában újra háború energia- és élelmiszerválság dúl, a háború elkerülése és béke megőrzése érdekében létrehozott szervezetek az ideológiai indoktrinációra összpontosítanak” – fogalmazta meg üzenetét Novák Katalin. Több ponton is idézte II. Erzsébetet, a két hete elhunyt brit királynőt, aki 2010-ben az ENSZ Közgyűlésében elmondott beszédében fogalmazta meg azt a gondolatot, hogy a vezetés legnehezebb formája a békét „megvívni”.

A köztársasági elnök felhívta a világ vezetőinek figyelmét, hogy az ENSZ Nemzetközi Békenapján legyenek hűek II. Erzsébet örökségéhez, hogy békében élhessünk.

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerdán New Yorkban azt mondta, hogy az ENSZ-nek biztosítania kell a nemzeti kisebbségek identitásának megőrzését, és ezt fontos lenne alapvető emberi jogként elismerni nemzetközi szinten is. A magyar tárcavezető az ENSZ-közgyűlés keretében a Kisebbségi Jogok Nyilatkozatáról szóló ülésen leszögezte, hogy a nemzeti kisebbségek jogainak védelme a magyar külpolitika egyik központi eleme, amiért a kormány nemzetközi szinten is kiáll. Kiemelte, hogy ez nem is meglepő, minthogy történelmi okokból kifolyólag a magyarok egyharmada az ország határain kívül rekedt.

Aláhúzta: ezen a területen a kölcsönösség elvének kellene érvényesülnie, teljes mértékben tiszteletben kell tartani a magyar közösségek jogait mindenhol, mint ahogy Magyarország is így tesz az országban élő nemzeti kisebbségek esetében. A Magyar Királyság utódállamainak mindegyikében élnek magyarok, s vannak problémák a jogaik érvényesülését illetően, márpedig ennek kapcsán a magyar kormány továbbra is határozottan fel fog szólalni a nemzetközi szervezetekben – ígérte.

Szijjártó Péter felszólalásában hangsúlyozta, hogy az ENSZ-nek e téren bizonyos alapelveket szem előtt kell tartania. Szavai szerint ilyen, hogy a nemzeti közösségek jogainak biztosítása nem csupán nemzeti, hanem nemzetközi feladat, a kisebbségekhez tartozók identitásának megőrzését is garantálni kell, ehhez pedig az egyéni és a kollektív jogokat is tiszteletben kell tartani. Emellett fontos tisztában lenni azzal is, hogy a nemzeti identitás nem feltétlenül egyezik minden esetben az állampolgársággal, az érintetteket pedig mindenhol az adott társadalom szerves részének kell tekinteni – sorolta. Majd ezért annak megfontolására szólította fel a világszervezetet, hogy ismerje el alapvető emberi jogként a nemzeti közösségekhez tartozók identitásának megőrzését, amit így mindegyik tagállamnak biztosítania kellene.

A miniszter végezetül rámutatott, hogy napjainkban a keresztény a legüldözöttebb vallás a világon, és Magyarország felelősséget érez ezen közösségek iránt, ezért indította el a Hungary Helps programot, amelynek keretében már mintegy félmillió embernek nyújtottak támogatást világszerte. „Biztosítani kell, hogy vallási, nemzeti hovatartozás alapján ne érjen üldöztetés senkit” – fogalmazott.

Total
0
Megosztás
Total
0
Megosztás