Becslések szerint Európa alatt több palagáz található, mint Amerikában, mégis importra szorul a kontinens. A fő problémát a magas népsűrűség jelenti.
A száguldó európai energiaárak idején ismét felmerül a kérdés, hogy mi akadályozza meg Európát abban, hogy az amerikai gáztermelést jelentősen bővítő hidraulikus rétegrepesztést (fracking) alkalmazza. A palagáz kitermelését segítő eljárással szemben a kontinensen erős a közvélemény gyanakvása, ráadásul a körülmények is mások, mint az Amerikai Egyesült Államokban.
Azonban miután 2021-ben az unió 155 milliárd köbmétert importált az orosz gázból, az új források megtalálása kulcsfontosságú lehet. Az eddigi lépések, mint az LNG (liquefied natural gas) szállítása hajóval, a megújuló energiaforrások használatának növelése, a fűtés korszerűsítése és hasonló megoldások azonban az idén csak 102 milliárd köbmétert pótolhatnak a hiányzó szállításokból.
Mindeközben az új brit miniszterelnök, Liz Truss a múlt héten bejelentette, hogy megszünteti az országban 2019-ben az eljárásra bevezetett moratóriumot. Noha Nagy-Britannia már nem része az EU-nak, a döntés ismét fellobbanthatja a palagáztermeléssel kapcsolatos vitákat azokban az országokban is, ahol korábban a kormányzati tilalom ellehetetlenítette a technológia használatát. Többek között Németország, Franciaország, Hollandia és Bulgária döntött a repesztéses eljárás tiltásáról, míg a brit szigeteken is csak két hasonló kút üzemel a moratóriumot megelőző időből.
Bár bizonyos becslések szerint az unió területén nagyobb készletek találhatók palagázból, mint az Egyesült Államokban, a kontinensen egyedül az orosz gáztól már régóta szabadulni vágyó Ukrajnát kivéve sehol nem folyik ezen készletek érdemi kiaknázása. Azonban hiába a magas készletek, az európai termelést korlátozza, hogy szemben az óceán túlpartján tapasztalhatóval, a népsűrűség jóval magasabb és a lakossági ellenállás is nagyobb az eljárással szemben. A technológia pedig növeli a földrengések gyakoriságát. 2013-ban egy London közeli kis falunál tüntetők akadályozták meg a fúrások folytatását, sőt egy évvel korábban hasonló események zajlottak Lengyelországban is – olvasható az Oil Price összefoglalójában.
Az olyan olajóriások, mint az Exxon, a Chevron vagy a TotalEnergies, lengyel projektjeiket nemcsak a lakossági ellenállás, de a tesztfúrások alacsony hozama miatt is megszüntették. A gyenge eredményeket hozó fúrások kérdőjeleket vethetnek fel a jelentős gázvagyonról szóló becslések pontosságával kapcsolatban is. További problémát jelent, hogy a föld mélyén található nyersanyagok az európai szabályozás értelmében az állam tulajdonát képezik, szemben az amerikai szabályokkal, ahol a földek tulajdonosai is profitálnak a termelésből.
(Forrás: Vg.hu)
