Visszaszolgáltatják a kolozsvári Bánffy-palota nagy részét az állítólagos örökösöknek, a Kolozs Megyei Tanács elvesztette a pert.
Az örökösök annak a néhai Paraschiva Roșcának a leszármazottai, akinek férje, bizonyos Nicolae, egy Szeben megyei kereskedő, saját állítása szerint összebarátkozott az utolsó tulajdonossal, báró Bánffy Dénessel, együtt hozták létre a palota udvarán a mozit. A vállalkozó még életében úgy nyilatkozott: Bánffy Dénes adósság fejében írta rá az épületet. Ami azért is valószerűtlen, mert az azóta lebontott mozit a palota tulajdonosának, báró Bánffy Albertnek ((1871–1945) a neje, báró Montbach Sarolta építtette a két világháború között. A magyar Erdély egyik legjelentősebb épített örökségéről, nagy idők tanújáról, fontos események helyszínéről itt olvashatók részletek: http://real.mtak.hu/89875/1/banffy-palota.pdf
A palota sorsa a kommunista hatalomátvétellel pecsételődött meg: 1945 -ben az örökös az egyetlen gyermek, báró Bánffy Dénes (1901–1983) lett, aki édesanyjával még csupán néhány esztendeig lakhatott az épületben. Az ő Blomberg Karolina Klaudia bárónével (1907–1996) kötött házasságából – amely 1932-ben válással végződött – nem született gyereke. Bánffy Dénest és anyját 1949-ben a román állam megfosztotta a palota tulajdonjogától, s a kilakoltatás után az egykori birtokosok egy Donát negyedi kis házikóban húzódtak meg. 1956-ban költözött be a Művészeti Múzeum a patinás Bánffy-palotába, amit a 2000-es években európai uniós forrásokból terveztek felújítani, el is készült hozzá a restaurálási terv, a munkálatok azonban nem kezdődhettek el, mert a palota egy részének állítólagos tulajdonosai, a Roșca-örökösök hirtelen felbukkantak, és pert indítottak az épületet birtokló Kolozs Megyei Tanács ellen. A birtokigénylők kézírásos, közjegyzői hitelesítés nélküli adásvételi szerződéseket mutattak be arról, hogy az államosítás előtti utolsó tulajdonos, Dénes báró eladta volna felmenőiknek a palota egy részét…
Az igénylők a palota háromnegyedére jogosultak, és nem voltak hajlandók elfogadni a megye által felkínált kárpótlást. A mostani törvényszéki döntés nyomán gyakorlatilag az épület 750 négyzetmétere fölött rendelkezhetnek, ami piaci áron mint lakhatási felület másfél millió eurót ér a mai Kolozsváron. Az új tulajdonosok tíz évig nem változtathatják meg az épület rendeltetését.
