A román tömegtájékoztatási eszközök Ferenc pápa április 21-én, húsvéthétfőn bekövetkezett halála kapcsán sok mindenről szóltak. A bukaresti Adevărul április 22-i száma például Ferenc pápa kedvenc viccei. „Tudják, miért beszélnek magyarul a Mennyországban?” (Glumele preferate ale Papei Francisc. „Ştiţi de ce se vorbeşte maghiara în Rai?”) cím alatt egyebek között arról tájékoztatta olvasóit, hogy az elhunyt egyházfőnek „tetszett egy magyar vicc: Tudják, miért beszélik a Mennyországban a magyart? Mert örökkévalóságig tart, amíg megtanulod!”
Az itteni román nyelvű írott és audiovizuális sajtóban egyaránt bő teret szentelnek a pápa 2019. május végi-június eleji romániai látogatásának is. Amely emlékezetes esemény néhány részletére azonban még véletlenül sem térnek ki. Így például az alábbiakat is következetesen „elfelejtették” megemlíteni.
Jóval a pápalátogatás időpontja előtt több, Szatmárnémetiben megjelenő újság büszkélkedve írta a következőket: Cristina Sabău-Trifu Szatmárnémetiben élő egyházművészt kérték fel annak az egyedi miseruhának – szakzsargonban kazulának – a megtervezésére és elkészítésére, amelyben Ferenc pápa celebrálni fogja a szentmisét Csíksomlyón. A kazulán rajta lesz a csíksomlyói Szűzanya és a kegytemplom, illetve a hátoldalán a romániai pápalátogatás magyar nyelvű logója, a Járjunk együtt! jelmondattal. Bár ugyanezt megírta a Romkat.ro hírportál is, és a Járjunk együtt! mottó eredetileg valóban felkerült a pápápai miseruhára, a hívek végül mégsem láthatták ott.
Hogy miért? Bodó Márta, a pápalátogatás sajtóbizottságának tagja a következőket mondta erről. A román kormányőrség (SPP, Serviciul de Protecţie si Pază, ebben az esetben a pápa biztonságáért felelős állami szerv) illetékese a pápai szentmise előtt néhány nappal megkereste Urbán Eriket, a csíksomlyói kegytemplom igazgatóját. A következő kérdést tette fel neki: – Igaz-e a magyar sajtó állítása, hogy a miseruhán magyar felirat is van? – A pápai mise kellékeit jóváhagyta a Vatikán – válaszolta a csíksomlyói szerzetes. Az illetékes „úr” következő kérdése így hangzott: – Nem tudja, hogy ez itt Románia?! A továbbiakban a hatóságok képviselői felszólították az igazgató-szerzetest, hogy a miseruhán ne szerepeljen a magyar felirat, és ennek szükségességéről a Vatikán illetékeseit is meggyőzték. Ezek után a következő megoldás született: a miseruha hátoldalán levő logó aljára rávarrtak egy sávot, amely eltakarta az ominózus feliratot…
A szatmári sajtó beszámolója szerint a történtek a pápai miseruha készítőjét is megdöbbentették. Cristina Sabău-Trifu egyebek között a következőket nyilatkozta: „Sajnálatos beavatkozás volt ez az alkotásomba. Nem tartom természetesnek, ami történt.” Hozzátette: „Bár »engedékenységükért« megvádolták őket, a ferences atyák utolsó pillanatig harcoltak azért, hogy a ruhát ne módosítsák, de amikor már a Vatikáni Liturgikus Bizottság tanácsolta nekik, hogy jobb lenne a felirat nélkül, akkor nem volt mit tenniük, el kellett fogadniuk a javaslatot.”
Amúgy sajtóértesülések szerint nem ez volt az egyetlen visszaélés a román biztonsági szervek részéről Ferenc pápa 2019-es csíksomlyói látogatása idején. Sajátságos módon több magyarországi és erdélyi magyar közéleti személyiségnek megtiltották, hogy helyet foglaljon a VIP-övezetben, vagyis ott, ahova a meghívója szólt.
Brendus Réka, a magyar Miniszterelnökség Nemzetpolitikai Államtitkárságának főosztályvezető-helyettese elmondta: miközben belépővel a kezükben a rács mögött várakoztak, olyanokat engedtek be, akiket a későbbiekben a tévében látott viszont, amint a VIP-zóna első sorában állnak, kék-sárga-piros zászlóval.
A ritka és kivételes eseménynek számító pápalátogatás alkalmából hasonlóan maradandó „élményben” volt része Péter Ferencnek, a Maros Megyei Tanács elnökének (feleségestől), Pásztor Sándornak, a Bihar Megyei Tanács elnökének, Kozma Mónikának, a Pro Economica Alapítvány vezetőjének és Kató Bélának, az Erdélyi Református Egyházkerület püspökének. Kozma Mónika elmondta: nem az bosszantotta jobban, hogy bő húsz percet várakoztatták, hanem az, hogy „amikor egy úriember társaságában megérkezett egy, a hátát román zászlóval takaró hölgy, és felmutattak valamiféle igazolványt, azonnal kinyílt a kapu”. A Pro Economica Alapítvány vezetője hozzátette: rendkívüli megalázást érzett abban a pillanatban, amikor látta, hogy több magas rangú magyarországi és erdélyi magyar tisztségviselőt közel fél óráig várakoztatnak, más meg román népviseletben és zászlóval mosolyogva besétálhat.
Kató püspök annak a véleményének adott hangot, hogy nem véletlenül takartatták le a pápa ruháján a magyar feliratot, nem véletlenül riogatták az embereket azzal, hogy tilos magyar, illetve székely zászlókkal jönni a misére, nem véletlenül zárták el szinte hermetikusan a pápát a néptől és indítottak számháborút Csíksomlyó ellen, azt akarván kihozni belőle, hogy Bukarestben, Jászvásáron meg Balázsfalván többen gyűltek össze, mint ott, ahol a szentatyának a legtöbb híve él. „Miközben Csíksomlyón amint felcsendült a magyar himnusz, máris kivitték, a többi helyszínen a pápa miért közeledhetett még az utcán álldogáló és bámészkodó néphez is? Máshol miért nem kellett regisztrálni, csak Csíksomlyón? A többi három helyszínen miért nem mondták, hogy nem szabad zászlóval odamenni, csak Csíksomlyón?” – sorolta kérdéseit az Erdélyi Református Egyházkerület püspöke. Majd a választ is megadta: ennek a forgatókönyvnek az volt a célja, hogy az erdélyi magyar jelenlétet minimalizálja a Szentszék előtt.
Boros Ernő
